Pszichológiatudományi újdonságok az áprilisi cikkajánlóban
Tartalom
- A félreismerés mint a többségi társadalomhoz tartozás akadálya
- A Tourette-szindrómával élők jobbak a szenzomotoros információ tanulásában
- The Routledge International Handbook of Clinical Hypnosis
- Többet telefonoznak-e vezetés közben a munkafüggők?
- A hazai iskolapszichológia kortárs perspektívái, avagy lehet ma jól csinálni az iskolapszichológiát?
A félreismerés mint a többségi társadalomhoz tartozás akadálya
A téves felismerés a kisebbségi csoportok azon hétköznapi tapasztalatait írja le, amikor a többségi tagok helyettük fogalmazzák meg, hogyan kellene érezniük, cselekedniük és viselkedniük csoportjuk képviselőiként. Ezek a tapasztalatok különösen elidegenítőek lehetnek az etnikai kisebbségek tagjai számára.
Egy Magyarországon, Romániában és Szerbiában végzett vizsgálatban összesen 1325 roma résztvevőt kérdeztek meg arról, hogy milyen gyakran tapasztalnak téves felismerést és megkülönböztetést nemzeti és roma identitásukról. Azt találták, hogy egyes résztvevők kettős identifikációval rendelkeztek (magas nemzeti és magas roma identitással), mások csak romaként azonosították magukat, és voltak, akik egyikkel sem tudtak azonosulni. Azok a résztvevők, akik gyakrabban számoltak be félreismeréssel és diszkriminációval kapcsolatos tapasztalatokról, kisebb valószínűséggel rendelkeztek kettős identitással Magyarországon és Szerbiában. A romániai eredmények azonban ettől eltérőek voltak: ők dacoltak a félreismeréssel, és válaszként megerősítették kettős identitásukat, ami valószínűleg a minta magasabb iskolai végzettségének is köszönhető.
Az eredmények azt mutatják, hogy a téves felismerés hozzájárulhat annak megértéséhez, hogy a kisebbségi csoportok tagjai miért éreznek elidegenedést a többségi nemzettől: ez kulcsfontosságú lehet a romák inklúziójának előmozdítása szempontjából.
A Tourette-szindrómával élők jobbak a szenzomotoros információ tanulásában
A Gilles de la Tourette-zavar (GTS) egy idegrendszeri fejlődési zavar, amelyet ismétlődő mozgások és hangadások, úgynevezett tikek jellemeznek. A zavart az inger-válasz asszociációk jobb elsajátítása jellemzi, beleértve a jobb statisztikai tanulást, vagyis a valószínűségi inger-válasz asszociációk elsajátítását. Jelen tanulmányban EEG segítségével vizsgálták a theta-hálózat szerveződését GTS-sel élő felnőtteknél és egészséges kontroll felnőtteknél egy statisztikai tanulási feladat során, valamint nyugalmi állapotokban a tanulás előtt és után. A GTS-sel élők jobb statisztikai tanulást mutattak, mint egészséges kortársaik, valamint optimálisabb volt a theta-hálózatuk a feladat előtt. Ebből arra következtethetünk, hogy a GTS-sel élők optimálisabb theta-hálózattal rendelkeznek az új statisztikai információk integrálásához. A tanulmány körvonalazza annak neurális alapjait, hogy a GTS-sel élők jobban tudják kivonatolni a környezetükben lévő statisztikai együttjárásokat.
The Routledge International Handbook of Clinical Hypnosis
A The Routledge International Handbook of Clinical Hypnosis című kötet körbejárja a hipnózis jelentését, és leírja, hogyan lehet a legjobban a kezelésbe illeszteni a módszert. Tartalmazza a legújabb idegtudományi eredményeket, a legmodernebb gyakorlatokat és a klinikai hipnózis alkalmazásának lehetőségeit az egészségügy minden területén. A fejezetek a neurobiológiai plaszticitás lencséjén keresztül összefoglalják a jelenlegi kutatásokat, elméleteket és alkalmazásokat, feltárva a hipnózis központi jelentőségét az egészségügyi ellátásban. A kézikönyv kiemeli a klinikai hipnózis hasznosságát mint biopszichoszociális intervenciót. A kötethez hozzájárult több nemzetközileg elismert szerző is olyan témákkal, mint az önhipnózis, a hipnózis és a trauma kapcsolata, a hipnózis használata krónikus fájdalom kezelésére vagy a kötődés.
Többet telefonoznak-e vezetés közben a munkafüggők?
A munkafüggőségben érintett személyekre jellemző a munka iránti túlzott elköteleződés, a munkafolyamatoktól való elszakadás nehézsége, és az, hogy nehezen tudnak határt húzni a munka és a magánélet szférái között. Mindezek felvetik, hogy a munkafüggők többet használják okostelefonjukat, akár olyan kockázatosabb helyzetekben is, mint a vezetés. A kutatás a munkafüggőség és a vezetés közbeni okostelefon-használat közötti kapcsolatot vizsgálta, a szorongásra, rágódásra és aggodalmaskodásra való fogékonyság figyelembevételével. A szerzők a Budapesti Longitudinális Kutatás három adatfelvételi időpontjából 1866 fő budapesti, 18-34 év közötti személy adatait elemezték. Az eredményeik szerint azok a személyek, akik az első időpontban a munkafüggőség erősebb tüneteit mutatták, mind a második, mind a harmadik időpontban többet használták az okostelefonjukat vezetés közben. Úgy tűnik, a munkafüggőség növeli a vezetés közbeni telefonhasználat valószínűségét – ugyanakkor nem jelzi előre a későbbi problémás okostelefon-használatot. Akikre A kutatók arra is rámutattak, hogy akikre jellemzőbb a szorongás és az aggodalmaskodás és emellett érintettek a munkafüggőségben is, kisebb eséllyel teszik félre telefonjukat vezetés közben. A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a munkafüggőségnek számos más negatív következménye mellett a kockázatos telefonhasználat is jellemzője.
A hazai iskolapszichológia kortárs perspektívái, avagy lehet ma jól csinálni az iskolapszichológiát?
A tanulmány célja, hogy a gyakorlati szakembereket és akadémiai kollégákat párbeszédre hívja az intézménypszichológia területén lezajló változások minél hitelesebb bemutatásával. Ennek elősegítésére a szerzők helyzetképet vázolnak, kérdéseket tesznek fel, problémákat exponálnak és mindezt igyekeznek a nemzetközi kontextussal is összefüggésbe hozni. Az intézménypszichológusok munkájának valóságát mutatják be, ami számos ponton eltér a szakmai protokoll és az informális hierarchiába rendeződött professzió által elvárttól is. Mindezek miatt kezdeményezik tanulmányukkal a szakmai párbeszédet.