Romaellenes attitűdök pszichológiai és politikai kérdései öt európai országban

2020.05.28.
Romaellenes attitűdök pszichológiai és politikai kérdései öt európai országban
Az ELTE PPK Szociálpszichológia tanszékének és Kende Anna tanszékvezető, habilitált egyetemi docens vezetésével öt európai országban (Magyarország, Szlovákia, Románia, Franciaország, Írország) készült reprezentatív felmérés a romaellenesség jelenségéről az Európai Parlament Igazságosság Programja (2014-2020) keretében. Minden országban 1000 fő vett részt a vizsgálatban. A kutatás fő kérdése az volt, hogy a politikai közbeszéd jellemző formái hogyan alakítják a romaellenes attitűdöket és a romák melletti vagy elleni fellépést a lakosság körében.

A kutatók megállapították, hogy a romaellenesség mértéke a három Közép-Kelet-Európai országban ugyan magasabb volt, mint a francia és ír résztvevők között, ezen túl az eredmények kifejezetten hasonlók voltak az öt országban. A romák melletti vagy éppen ellenük történő fellépés szándéka minden vizsgált országban alacsony szintet mutatott. Ezzel összhangban a válaszadókat nem annyira a heves pozitív (együttérzés) vagy negatív érzelmek (fenyegetés) jellemezték, inkább a közömbösség. Ugyanakkor a romák iránti együttérzés (Magyarországon) és sajnálat (Franciaországban, Szlovákiában és Írországban) megléte erősen együtt járt a romák melletti kiállással, akár valamilyen segítségnyújtás, akár a politikai jogaikért való kiállás terén. Egyedül Romániában volt ettől eltérő a helyzet, itt a fenyegetettség megléte vagy hiánya játszotta a legfontosabb szerepet abban, hogy az emberek a romák segítségére igyekeznének-e vagy sem.

Az eredmények alapján a romákkal szembeni diszkrimináció elleni közös fellépést hangsúlyozó és az úgy nevezett „paternalisztikus” (a segítségnyújtás szükségességét a romák alacsony kompetenciájával magyarázó) politikai közbeszéd egyaránt elfogadható azok számára, akik kevésbé erős előítéletekkel rendelkeznek. Ez az eredmény arra utal, hogy már a legkisebb mértékű pozitív megnyilvánulás is jelentőséget nyerhet a vizsgált összes országban az alapvetően ellenséges és a diszkriminációt támogató társadalmi normák légkörében. Ugyanakkor a nyíltan romaellenes közbeszéd csupán az erős előítéletekkel rendelkező emberek számára elfogadható minden országban és csak erős negatív érzelmek jelenlétében függ össze azzal a szándékkal, hogy valaki aktívan akadályozza a romák társadalmi befogadását. A kutatás világosan megmutatta, nem mindegy, hogy a politikusok hogyan szólnak hozzá a roma ügyekhez, ugyanis a romaellenességen felül ez is magyarázza, hogy valaki kiállna-e a romák érdekében, vagy éppen ellenük lép fel.

A kutatásról bővebben itt lehet olvasni.

A projekt honlapja itt érhető el.