Sporttáplálkozás, nyelvi világkép és szülészeti dilemmák
Tartalomjegyzék
- Természetes mozgásokra építkező sportmozgások havas sportágakban
- Élvonalbeli ökölvívók táplálkozási attitűdje
- A szakmai gyakorlat jelentősége a rekreációs szakemberképzésben az ELTE-n
- Covid-vakcinákkal kapcsolatos attitűdök a közösségi médiában
- Életkori különbségek a világról alkotott orosz és magyar nyelvi képben
- Perinatális etika 137 dilemma tükrében
- Kutatások összegzése a Nemzeti Művelődési Intézetben
- A hagyományos szakirodalomfeldolgozás korlátai egy új kutatási téma feldolgozása során
Természetes mozgásokra építkező sportmozgások havas sportágakban
Az egészségtudatos mozgás olyan magatartási forma, amelyben az egyén viselkedése, életszemlélete, tevékenysége arra irányul, hogy egészsége minél tovább fenntartható maradhasson. Kizárólag akkor vagyunk képesek erre, ha tudatosan, már az alapmozgásoktól elkezdünk rendszerben, kinetikus láncokban gondolkodni. Ezeket a folyamatokat idegrendszeri struktúrák határozzák meg, amelyek építkeznek a korábban tanult elemekből. A természetes mozgásokra épített sportmozgások, a helyes kivitelezés meghatározza az élményt és a biztonságot a tevékenységben. A funkcionális mozgásnak ehhez kell hátteret biztosítania. Nem csupán egy új, önálló mozgás megtanulásáról van szó, sokkal inkább egy komplex motoros készségkészlet elsajátítása a cél. Minden egyes új mozgás és készség kapcsolódik a jövőben a többihez. A tanulmány három havas sportágon (sí, snowboard, telemark) keresztül mutatja be a természetes mozgásokra történő építkezés lehetőségét, ami alátámasztja az egészség és az ízületi stabilitás fontosságát a sportmozgásokban. Ezek az alapok biztosítják az átjárhatóságot a többi sportághoz, hiszen hasonló alapokra építkezhetünk.
Élvonalbeli ökölvívók táplálkozási attitűdje
A hatékony táplálkozás különösen fontos olyan sportágak esetében, ahol a súlycsoport meghatározott. Nemcsak az étkezés és a folyadékfogyasztás befolyásolja a teljesítményt, hanem az elfogyasztott folyadék és táplálék időzítése és összetétele is a mérlegelés és a versenyzés közötti időszakban. A küzdősportolók a mérlegelés előtti időszakban drasztikusan csökkentik a testtömeget (BM), hogy méret- és erőelőnyt szerezzenek kisebb ellenfeleikkel szemben. A táplálékok felszívódása és energiatartalma sok esetben fontosabb, mint hogy egy adott összetevő egészséges vagy nem. Mégis arra kell törekedni, hogy az elfogyasztott táplálék az adott időszakban a legalkalmasabb és legegészségesebb legyen egyszerre. Különösen fontos ez az ökölvívás esetében, ahol a versenynapokon folyamatosan hozni kell a súlyt a mérkőzések előtt – ellentétben azokkal a küzdősportokkal, amelyeknél csak a verseny első napján van mérlegelés. A kutatás élvonalbeli amatőr ökölvívók táplálkozási szokásait vizsgálja versenyidőszakban és alapozási időszakban, illetve azt, hogy mennyire egészségtudatosan választják ki az ételeket, alapanyagokat.
A szakmai gyakorlat jelentősége a rekreációs szakemberképzésben az ELTE-n
A (sport)szakemberképzés mintatanterveiben kiemelt helyen szerepelnek a szakmai gyakorlatok, hiszen az egyetemen történő elméleti és gyakorlati megalapozást követően a hallgatók külső helyszíneken – esetünkben gyógyfürdőkben, wellnessközpontokban, kalandparkokban, fitnesztermekben – ismerkedhetnek meg választott szakmájuk gyakorlati megvalósulásával. Jelen kutatásban az ELTE rekreáció és életmód alapképzésének két képzőhelyén, Budapesten és Szombathelyen tanuló hallgatók véleményét mérték fel a különböző félévek szakmai gyakorlatait illetően, valamint fontos elemként jelennek meg az egyes gyakorlóhely-vezetőkkel készített interjúk válaszaiból levont következtetések. A hallgatók és a gyakorlóhely-vezetők véleménye alapján elmondható, hogy az egybefüggő szakmai gyakorlatok előnyt élveznek. A gyakorlatvezetők a szakmai gyakorlatokról alkotott véleményük kifejtése mellett javaslatokkal éltek a képzésben jelen lévő szakmai gyakorlatok hatékonyabbá tétele érdekében is.
Covid-vakcinákkal kapcsolatos attitűdök a közösségi médiában
Az ELTE és az NKE kutatói közösségimédia-elemzéssel vizsgálták a koronavírus-vakcinákkal kapcsolatos szóhasználat szám- és időbeli alakulását a vakcinák megjelenését követő tíz hónap során (2021. január 1-től), a SentiOne mesterségesintelligencia-alapú social listening szoftver segítségével. Az oltásellenes, az oltássemleges és az oltáspárti csoportokhoz köthető szavak említettségét a vakcinatípusokkal kapcsolatos online beszéd általánosabb kontextusában, valamint tematikus csoportokra (narratívákra) osztva vizsgáltak, kvantitatív eszközökkel. A vakcinatípusok említettségéből kirajzolódó általános tendencia alapján elmondható, hogy az oltások megjelenését öt hónapig tartó intenzív online beszéd (magas említettség) követi, amely júniustól erősen csökken. Hasonló folyamat figyelhető meg az oltássemleges csoportok szóhasználatában is, viszont az oltásellenes és az oltáspárti csoportok szóhasználata más dinamikát mutat: itt az online beszédet egyéb tényező alakítja. Ennek néhány lehetséges magyarázatát is felvázolja a cikk, a mélyebb feltáráshoz azonban további, kvalitatív kutatások szükségesek.
Életkori különbségek a világról alkotott orosz és magyar nyelvi képben
Ez a kultúraközi, interdiszciplináris tanulmány azt vizsgálja, hogy a világról alkotott nyelvi kép hogyan különbözik az egyes korcsoportokban az óvodáskortól a felnőttkorig. Az orosz és a magyar nyelvhasználók nyelvi világképének különbségeit az orosz pszicholingvisztika egyik alapvető kutatási módszerének, a szóasszociációs módszernek a segítségével mérték fel. Három korcsoport (4-5 év, 10-12 év és 18-26 év) válaszadóit vizsgálták 10 ingerhez kapcsolódó szókapcsolatok gyűjtésével. Amint a kutatási eredményekből kitűnik, a nyelvi fejlődés kulturálisan kötött vonásait azonosították, többek között azt, hogy az orosz nyelvi tudat a kora gyermekkori ön- és családközpontúságról felnőttként emberközpontúvá válik. A vizsgálat az orosz és a magyar nyelvi világkép életkorhoz kötött fejlődésének közös jellemzőit is feltárta, például azt, hogy a játékok a nyelvi világkép középpontjából a perifériára kerülnek, és helyüket a szeretet veszi át. Az eredményeket nemcsak elméleti célokra lehet felhasználni, beleértve a mentális lexikon feltételezett életkorfüggő változásainak jobb leírását, hanem az oktatás gyakorlati területén is, a tantervfejlesztés vagy a pedagógiai módszerek finomhangolása céljából, valamint az interkulturális kontextusban, hogy pontosabb képet kaphassunk a különböző kultúrákhoz tartozó emberek nyelvi tudatosságáról.
Perinatális etika 137 dilemma tükrében
Jelen kötet a születés körüli – vagyis perinatális - időszak különféle szakemberei körében rögzített dilemmákat ad közre, ezáltal egyfajta tükre annak, hogy az elmúlt években milyen témákban, és milyen jellegű etikai kérdések foglalkoztatták a születés körül tevékenykedő szakembereket (szülésznőket, orvosokat, korai fejlesztőket, védőnőket, pszichológusokat, ápolókat, és így tovább). A kötet a szaketikák hét kulcstémája köré rendezve mutatja be a dilemmákat: „mi a jó?”, vagyis mi alapján döntünk ilyen helyzetekben; a kettős kapcsolat kérdése, a kollegialitás áldása (és néha átka), a kompetencia követelményei, a pénzügyek izgalmas világa, a tájékoztatási kötelezettség, illetve tájékoztatott beleegyezés, valamint a titoktartás témái adják az elsődleges rendezési elvet.
A dilemmák sora nehéz olvasmány. Többször meg kell állni, sóhajtani, elgondolkodni. Érdemes magunkat figyelmeztetni arra, hogy itt a perinatális világ „sűrűje” jelenik meg, az emlékezetes, akár évek távlatából visszaidézett nehéz történetek. Tanulságos lehet ez majdani szakembereknek, a már régóta a pályán dolgozóknak, sőt a „klienseknek”, anyáknak, apáknak, egykori babáknak egyaránt.
Kutatások összegzése a Nemzeti Művelődési Intézetben
A magyar kultúra emblematikus szakmai-módszertani intézménye, a Nemzeti Művelődési Intézet és számos jogelődje közel 80 éve áll a kultúra és a közösségek szolgálatában. Az Intézet az elmúlt nyolc évtizedben – reagálva az egyes, ma már művelődéstörténeti kihívásokra – számos változáson ment át. A legutóbbi, 2012-ben elindult nagyszabású változásoknak szerves és meghatározó része a kultúra- és művelődéskutatások minőségi és mennyiségi megújulása is.
A tanulmány a Nemzeti Művelődési Intézet szervezeti keretein belül 2012-2022 között megvalósuló kutatások és felmérések összegző áttekintésére vállalkozik. Az elmúlt időszak paradigmatikus szakmai, szervezeti és tevékenységbeli változásai, a történeti távlat és a kutatások számossága már lehetővé teszi, hogy több dimenzióban is megvalósulhasson a kutatások áttekintő, de nem teljességre törekvő bemutatása. A cikk bemutatja azokat a tágabb összefüggéseket, intézeti szakmai stratégiai célokat, amelyekre a kutatások is épültek. Ugyancsak ezek alapján kerülnek részletezésre az Intézet stratégiai kutatási céljai is. A munka részben kronologikusan dolgozza fel az elmúlt évek kutatási eseményeit, egyben figyelemmel kíséri a kutatások minőségét és mennyiségét is meghatározó szervezeti változásokat, valamint tematizálja azokat a szakmai célok és tartalmi aspektusok tekintetében.
A hagyományos szakirodalomfeldolgozás korlátai egy új kutatási téma feldolgozása során
Felgyorsult életünkben olyan szerteágazó információforrás áll rendelkezésre, amely napjainkban jelentősen megnehezíti és egyre szubjektívebbé teszi egy megalapozott szakirodalmi feldolgozás elkészítését. A nemzetközi, angol nyelven íródott szakirodalmak esetén a kiterjedt és egységesített adatbázisok, az összehangolt keresési eljárások megkönnyítik az átlátható protokoll alapján készített forrásgyűjtés elkészítését. Ugyanakkor a hazai, magyar nyelven írt anyagok felkeresése és újszerű szisztematikus rendszerezése az eltérő forrásformátumok miatt nehézkes. Tanulmányunkban egy új kutatási terület feltárása során készített magyar nyelvű forrásgyűjtés példáján mutatjuk be a hagyományos szakirodalomfeldolgozás „új” lehetőségeit és korlátait. Az új kutatási terület egy új alpopuláció, az ún. „lezárt (lockdown) generáció”, kialakulását vizsgálja, amely a pandémia időszakában a lezárások alatt a munka világában szocializálódó fiatal korosztályt foglalja magában. Irodalomfeldolgozási tapasztalataink igazolták, hogy a tradicionális irodalomfeldolgozás hitelességét és kétoldalúságát a transzparencia biztosításával kiegészítve biztosíthatjuk.
Tóth-Téglás, T.; Szászvári, K.; Reicher, R.; Kolnhofer-Derecskei, A. (2023) A hagyományos szakirodalmi keresési eljárások korlátjai egy új kutatási téma feldolgozása során In: Szegedi, K. (Szerk.). (2023). Szemelvények a BGE kutatásaiból (II. kötet). Budapesti Gazdasági Egyetem, pp 327-331