Számmegértés, neurotraumatológia és hallgatói kompetenciák
Tartalomjegyzék
- Idő, individuum és halál Marcus Aurelius Elmélkedéseiben
- Személytelen megjegyzések a személyességről
- Az oktatás határdimenziói
- A pszichés segítségnyújtás szerepe a neurotraumatológiai ellátásban
- A gyerekek elemi számmegértésének mérése
- A programtervező informatikus hallgatók lemorzsolódásának megakadályozása
Idő, individuum és halál Marcus Aurelius Elmélkedéseiben
Sümegi István Földre sodorja a lombot a szél című tanulmányában a római császár és sztoikus bölcselő, Marcus Aurelius Elmélkedéseit elemzi, és összeveti Homérosz és Vergilius eposzaival. Marcus Aurelius a megismételhetetlen individuum fogalmától jutott el a visszavonhatatlan halál tragikumának érzéséhez és az idő irreverzibilis folyamatként való értelmezéséhez. De azt is látta, hogy az így kibontakozó életfelfogás elviselhetetlen, ezért megkísérelte magát és olvasóit egyfajta intellektuális (ön)szuggesztióval kivonni e belátás hatása alól.
Személytelen megjegyzések a személyességről
Sümegi István írása a személytelen tudás lehetőségét vizsgálja. Mivel szubjektum nélküli tudásról értelmetlenség beszélni, ezért a kiindulókérdés nem az, hogy van-e objektív tudás, hanem az, hogy mikor érdemes a tudást megalkotó szubjektum kilététől eltekinteni. Ennek mérlegelésére az írás több egymással összekapcsolható szempontot javasol, majd megállapítja, hogy akár az a szélsőséges álláspont is elfoglalható, hogy csakis mások számára közvetíthetetlen szolipszisztikus tudás létezik. Ez az álláspont azonban teljes mértékben haszontalan, éppen ezért érdemes a hagyományos megközelítést megfordítani. Ne abból induljunk ki, hogy létezhet objektív tudás, mely azonban legtöbbször különböző szubjektív elemektől szennyezett, hanem inkább abból, hogy a sokféle személyes tudás bizonyos pontokon összekapcsolható, s ezért lehetséges a sikeres kommunikáció.
Sümegi, I. (2024). Személytelen megjegyzések a személyességről. Magyar Filozófiai Szemle. MTMT.
A „határ” a nevelés és az oktatás világában és valóságában egyaránt értelmezhető földrajzi, társadalmi tényként és szimbolikus fogalomként. A Szombathelyen megrendezett HuCER 2023 konferencián elhangzott előadások alapján válogatott tanulmányokból összeállított kötet az oktatás eme határdimenzióinak értelmezésére tesz kísérletet és mutatja be annak sokszínűségét.
A pszichés segítségnyújtás szerepe a neurotraumatológiai ellátásban
A neurotraumatológia a központi és a perifériás idegrendszer traumás károsodásaival foglalkozik, ahol a sérülés külső erőbehatás miatt keletkezik (pl. közlekedési baleset, sportsérülés, fizikai erőszak, violens öngyilkossági kísérlet). Az érintettek súlyos testi és egyben súlyos pszichés traumán mennek keresztül, melynek elkerülhetetlen és sok esetben tartós következményei vannak. Az akut egészségügyi ellátás, valamint a hosszú kórházi kezelés különböző időszakai jelentős testi-lelki kihívást jelentenek a betegek és a hozzátartozóik számára egyaránt. A súlyos testi traumát elszenvedett betegek ellátása multidiszciplináris trauma team által történik, mely a nemzetközi szakmai irányelveknek megfelelően magában foglalja a pszichológiai segítségnyújtást is, pszichológus, pszichiáter bevonása az akut ellátás szerves része kell, hogy legyen. Az időben elvégzett krízisintervenció megvédhet a krízis negatív kimenetelétől és lehetővé teszi a pszichés tünetek redukcióját, a súlyosabb pszichopatológiák kialakulásának megelőzését, valamint a már kialakult érzelmi nehézségekkel való megküzdést. A rendszeres pszichés támogatás biztosítása segíti a kórházi környezethez és a kezeléshez való alkalmazkodást, támogatja a gyógytornával való együttműködést és felkészíti a beteget a rehabilitációra.
Lényeges szempont, hogy a beteg mellett a hozzátartozók is szakszerű pszichés támogatáshoz jussanak. A család szerepe kulcsfontosságú a gyógyulási folyamat során.
A gyerekek elemi számmegértésének mérése
Számos korábbi kutatás kimutatta, hogy már csecsemőknél is létezik egy mentális rendszer, amellyel megértik a számokat. Ennek a rendszernek vannak egyéni különbségei: egyes babák pontosabban érzékelik a mennyiségeket, mások kissé pontatlanabbul. Nagyon sok korábbi vizsgálat vélt összefüggést felfedezni a rendszer érzékenysége és a későbbi matematika teljesítmény (pl. az iskolai matematika jegyek) között. Többen felvetették és igazolni vélték, hogy ennek a rendszernek a fejlesztése automatikusan a tágabb matematikai gondolkodást is fejleszti. Azonban ennek a mennyiségi rendszernek a mérésével számos probléma adódik, amelyet egy nemzetközi együttműködés keretében foglaltak össze egy új tanulmányban, új ajánlásokat és további problémákat felvetve. A kutatók szerint a legtöbb korábbi mérés túl pontatlan volt ahhoz, hogy eredményeiket megalapozottnak lehessen tekinteni, és ezeket új módszerekkel szükséges majd megismételni, hogy az elemi számmegértési rendszer szerepét újra tisztázni lehessen.
A programtervező informatikus hallgatók lemorzsolódásának megakadályozása
A programtervező informatikus hallgatók felősoktatásból való lemorzsolódása régóta kérdéseket vet fel. Jelen tanulmány azt vizsgálja, mi segítheti a hallgatók megtartását. Lényeges figyelembe venni, hogyan vélekednek az oktatók a BSc tananyagon belüli hallgatói kompetenciák elsajátításáról, milyen elvárásaik vannak a hallgatók készségeivel és tudásával kapcsolatban, hiszen ezek befolyásolják a tanulási eredményeket és a tanítási módszereket is. A kutatás öt olyan tényezőt tárt fel, amely az oktatók szerint létfontosságú az alapdiploma megszerzésének szempontjából: 1. elemző, analitikus és számítástechnikai készségek, 2. csapatmunka és önálló tanulási tapasztalat, 3. csoportos programozási tapasztalat, 4. kommunikáció és problémamegoldó készségek, 5. matematikai alapok és folyamatmodellező készség. Ez a feltáró vizsgálat egy új kutatási eszközt és megközelítést alkalmazott az oktatói szempontok gyakorlatba történő beépítésére vonatkozóan. Az eredmények segíthetnek az új tantervek kidolgozásában a hallgatók megtartásának érdekében. A kutatás megerősítette a szakmai ismeretek elsajátításának szükségességét és rávilágított arra, hogy olyan új programok kialakítására van szükség, amelyek javíthatják a hallgatók soft készségeit, amelyek nemcsak az alapdiploma megszerzéséhez szükségesek, hanem felkészítik őket az IT területen végzendő jövőbeli munkára.