Szervezet- és vezetéspszichológiai kutatások az MPSZ új számában
A tartalomból
Hogyan aknázhatják ki a vezetők a pszichológiai tőkét a sikeres szervezeti változás érdekében?
Kádi Anna (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet) empirikus tanulmánya a szervezeti változással összefüggő, fejleszthető, alakítható szervezetpszichológiai tényezők vizsgálatára fókuszálva a szervezeti változások eredményességének növeléséhez fogalmaz meg új szempontokat és fejlesztési javaslatokat. Hogy lehet a sikeres szervezeti változásokat előmozdítani? Milyen kapcsolatok ragadhatók meg a változás mögötti hiedelmek, meggyőződések és a változáshoz való hozzáállás között? Milyen összefüggések lehetnek az egyéni szinten megragadható pozitív pszichológiai állapot és a sikeres változás között? Mi segítheti a vezetőket a szervezeti változás során felmerülő ambivalens érzések és bizonytalanság kezelésében? Milyen módon lehet a vezetői magatartást úgy alakítani, hogy a szervezet teljes potenciálját mozgósítani lehessen a folyamatos megújulás és a változás sikeres végrehajtása érdekében?
Kiemelten ajánljuk a szervezeti változásmenedzsment gyakorló szakembereinek!
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/3/article-p415.xml
Összetartozás a szétkapcsoltságban, avagy mit tehet egy jó vezető a pandémia idején és az azt követő világban?
Polonyi Tünde, Bernáth Ágnes, Szenográdi Judit, Csontos Flóra, Kovács Judit (Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet) és Véghné Madarasi Veronika (Debreceni Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola) kutatásukban munkahelyi vezetők online munkavégzéssel kapcsolatos tapasztalatait térképezték fel. Hogyan hatott az otthonról történő munkavégzés a Covid-19 világjárvány idején a vezetők mentális és fizikai egészségére? Milyen meglepő különbségeket tapasztaltak a férfi és női vezetők a távmunka során a munka és a családi élet összeegyeztetése során? Hogyan változtatta meg az online munkára való áttérés a vezetők társadalmi kapcsolatokra és a csapatmotivációra vonatkozó nézeteit? Milyen különbségek voltak a köz- és a magánszektor esetében a távmunkára való átállásban? Hogyan használhatják fel a szervezetek ezeket a felismeréseket a támogatóbb környezet kialakítására? Mit lehet tenni az erős csapatkohézió fenntartása érdekében hibrid munkakörnyezetben? A kutatás újszerűen közelíti meg az online munkával kapcsolatos pozitív és negatív vezetői tapasztalatokat, kapcsolatba hozva azt a szervezet és a munka jellegével, valamint a nemmel is.
Különösen ajánljuk munka-és szervezetpszichológusoknak, szervezeti vezetőknek!
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/3/article-p435.xml
Vezetői szerepek az „új normális”-ban
Szathmári Edit és Kiss Orhidea Edith (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet) a jelenlegi globális kihívások hatását, a különböző vezetői szerepek kognitív, affektív és viselkedéses dimenzióit és azok változását, a szervezeti bizalmat és a vezetési stílust vizsgálták mind a vezetők, mind a követők szemszögéből, az alábbi izgalmas kérdésekre keresve a választ: Alkalmazhatóak-e a Covid–19-világjárvány előtt definiált vezetői szerepek a világjárványt követően a magyar vezetők tevékenységeinek jellemzésére? Hogyan hatnak a világjárványt közvetlenül követő globális kihívások (infláció, energiaválság, járványhelyzet hatásai, orosz–ukrán háború, alapanyag- és eszközhiány) 2022–2023-ban a magyar vezetők szerepeire? Milyen kapcsolatban van a magyar vezetők és beosztottaik észlelése az egyes vezetői szerepekről? Hogyan ítélik meg a beosztottak a vezető eredményességét az egyes szerepekben? Hogyan függenek össze az egyes vezetői szerepek a szervezeti bizalommal és a vezetési stílussal?
A tanulmányt kiemelten ajánljuk szervezeti vezetőknek, szervezet-és vezetéspszichológiával foglalkozó elméleti és gyakorlati szakembereknek!
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/3/article-p453.xml
Milyen a sikeres vezető a mai gyorsan változó világunkban?
Juhász Márta és Krén Heléna (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ergonómia és Pszichológia Tanszék) érdekfeszítő kutatásukban különböző szervezeti kultúrákban vizsgálták a tranzakciós és transzformációs vezetési stílusok közötti egyensúlyt, az alábbi kérdésekre keresve a választ: Miként képes ösztönözni az adaptív vezetés az innovációt és a változást, miközben fenntartja a stabilitást, gyors tempójú környezetben? Hogyan tudnak a vezetők eligazodni ebben az egyensúlyban a különböző szervezeti kultúrákban? Hogyan igazítják a vezetők a külső orientációjú (piac és adhokrácia) és a belső orientációjú (hierarchia és klán) kultúrákban vezetői stílusukat? Miként képesek pszichológiai biztonságot kialakítani a kreativitás és az innováció előmozdítása érdekében? Miként lehetséges egyben a teljesítmény és az elszámoltathatóság biztosítása?
Minden változásmenedzsmenttel, szervezetfejlesztéssel foglalkozó elméleti és gyakorlati szakember haszonnal forgathatja az írást!
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/3/article-p469.xml
Generatív vezetés – viselkedés vagy identitás?
Ilea Izabella, Szerdahelyi Kristóf és Vincze Orsolya (Pécsi Tudományegyetem, Pszichológia Intézet) áttekintő elméleti tanulmányukban a jelen ismert vezetéselméletei között keresik a generatív szemlélet helyét. Melyek a generatív vezetési szemlélet jellemzői? Tanulható, fejleszthető-e? Hol helyezhető el a kortárs vezetéselméletek között? Mennyire tekinthető különálló vezetési koncepciónak? Miben nyújt újat a generatív vezetés más vezetési megközelítésekhez képest? Milyen viszonyban áll a gondoskodó, illetve a fenntartható vezetés fogalmával?
Az írás szociálpszichológusok, vezetéspszichológusok érdeklődésére kiemelten számot tart!
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/3/article-p487.xml
Mi vezérli a szervezeten belüli véleménynyilvánító, illetve hallgató magatartást?
Faragó Klára és Buzás Barnabás (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet) empirikus tanulmányukban a szervezeti véleménynyilvánítás és hallgatás jelenségét tárják fel kérdőíves vignettás módszerrel. A tanulmányt olvasva képet kaphatunk a vezetők véleménynyilvánítással kapcsolatos attitűdjeiről és a véleménynyilvánító viselkedést befolyásoló, személyiséghez kapcsolódó egyéni és szervezeti, kontextuális tényezők szerepéről és választ találunk az alábbiakra: Melyek a fő különbségek a szervezeten belüli véleménynyilvánítás és a hallgatás motivációi között? Hogyan befolyásolják a szervezeti motívumok a véleménynyilvánító magatartást, és miért játszanak az egyéni motívumok erősebb szerepet a hallgatásban? Hogyan befolyásolják konkrét helyzetek, mint például az etikátlan viselkedés vagy a konfliktus a véleménynyilvánítással, illetve hallgatással kapcsolatos döntést, és milyen szerepet játszik a konfliktuskerülés ebben a döntéshozatali folyamatban? Milyen hatással van a szervezeti kultúra a véleménynyilvánító, illetve hallgatag viselkedésre és hogyan viszonyul ez a kérdőíves válaszok által leképezett „idealizált” munkavállalói képhez?
A tanulmány szervezetpszichológusok, humánerőforrás-menedzserek és szakemberek, vezetők és menedzsment szakemberek, valamint a szervezeti viselkedéssel és kommunikációval foglalkozó akadémikusok és kutatók érdeklődésére egyaránt számot tart!
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/3/article-p505.xml
„Hogyan mondjam el neked, hogy ne vegyem el a kedvedet?”
Marót Janka Laura (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Doktori Iskola; Budapesti Corvinus Egyetem, Vezetéstudományi Intézet) és Szabó Zsolt Péter (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet; Budapesti Corvinus Egyetem, Vezetéstudományi Intézet; Pécsi Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet), valamint Török Lilla (Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Intézet; Unité de Recherche Pluridisciplinaire Sport Santé Société, Univ. Artois, Univ. Lille, Univ. Littoral) és Orosz Gábor (Unité de Recherche Pluridisciplinaire Sport Santé Société, Univ. Artois, Univ. Lille, Univ. Littoral) elsőként bemutatott kérdőíves kutatásukban az esszencialista és viselkedésalapú visszajelzések hatását vizsgálták a beosztottak érzelmeire, míg a második, vignetta módszert használó kísérletük a munkavállalók érzelmi válaszainak feltárását célozza, a vezetői kompetencia és a két visszajelzési forma manipulálásával. A tanulmányt elolvasva többek között a következő kérdésekre találhatjuk meg a választ: Miért használják a magyar vezetők gyakrabban az esszencialista visszajelzést, annak ellenére, hogy kutatások szerint negatív érzelmi és motivációs következményekkel járhat? Hogyan befolyásolja a vezető észlelt kompetenciája a munkavállalók visszajelzésre adott reakcióit, különösen az esszencialista vs. viselkedésalapú visszajelzés vonatkozásában? Milyen következményekkel jár az esszencialista visszajelzés a vezető-beosztottak kapcsolatára, és hogyan enyhítheti a konfliktusokat a viselkedésalapú visszajelzés? Hogyan képezhetnék a szervezetek a vezetőket a viselkedésalapú visszajelzésre történő áttérésére a munkavállalók jobb érzelmi és teljesítményeredményeinek elősegítése érdekénen?
A tanulmányt menedzserek és vezetők, humánerőforrás szakemberek, szervezetpszichológusok, vállalati trénerek, üzleti tanácsadók, valamint a vezetés és a szervezeti viselkedés oktatói és kutatói egyaránt haszonnal forgathatják!
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/3/article-p531.xml
Kudarcból növekedés, avagy miként lehet a munkahelyi kudarcokat sikeresen feldolgozni?
Kiss Kitti Mária és Kun Ágota (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Ergonómia és Pszichológia Tanszék) empirikus tanulmányukban félig strukturált interjúkat alkalmazva a következő izgalmas kérdésekre keresik a választ: Milyen, a szakirodalomban fellelhető és esetleg még nem azonosított tényezők határozzák meg munkahelyi kudarcok sikeres feldolgozását? Ezek közül melyek hatnak jelentősebben a kudarcélmények feldolgozására és átkeretezésére? A korábban már feltárt tényezők mellett milyen új eredményeket hozott a jelen vizsgálat? A tanulmány a pozitív pszichológiai megközelítés keretében tárgyalja a kudarccal való megküzdésben fontos erőforrásokat.
A publikációt ajánljuk humán erőforrás menedzserek és szakemberek, szervezetpszichológusok, vállalati trénerek és coachok, vezetők, valamint a munkapszichológia és a szervezeti viselkedés kutatói számára egyaránt!
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/3/article-p553.xml
Hogyan oldhatjuk meg a munkahelyi konfliktusainkat a leghatékonyabban?
Czifra Julianna és Csukonyi Csilla (Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet), valamint Gerákné Krasz Katalin Olga (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Ergonómia és Pszichológia Tanszék) empirikus tanulmánya hozzájárul a munkahelyi konfliktustípusok reális megismeréséhez és valódi következményeinek megértéséhez. Milyen típusú konfliktusokkal találkoznak ma a munkavállalók? Hogyan oldják meg a konfliktusaikat? Milyen konfliktusmegoldási stratégiákat alkalmaznak a munkavállalók, és melyek a leghatékonyabbak a munkahelyi feszültségek feloldásában? Milyen szerepet játszik a befogadás és a sokszínűség a munkahelyi konfliktusokban, és hogyan tudnak a szervezetek harmonikusabb munkakultúrát teremteni?
Ajánljuk a tanulmányt szervezetpszichológusoknak, konfliktuskezelés szakértőknek és mediátoroknak, vezetési és szervezetfejlesztési tanácsadóknak.
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/3/article-p573.xml
Mi késztet a „csendes kilépésre”, és hogyan hat ez mentális egészségünkre és jóllétünkre?
Frankó Luca (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet) és Erdélyi Ajna (Budapesti Corvinus Egyetem, Adatelemzés és Informatika Intézet) empirikus tanulmányukban a csendes kilépés jelenségét járják körbe. Mit takar a csendes kilépés fogalma? Hogyan függ össze a kiégéssel, a valós kilépési szándékkal, illetve a szubjektív jólléttel? Milyen jelei lehetnek a későbbi valós kilépésnek? Miért hajlamosabb a Z generáció a csendes kilépésre, mint az idősebb generációk? Mit lehet tenni a probléma kezelése érdekében? Milyen szerepet játszanak a társadalmi-kulturális tényezők a csendes kilépés kialakulásában, és hogyan befolyásolhatják a nemzeti és szervezeti kultúrák ezt a tendenciát? Azonosíthatóak-e a Z generáción túl olyan kockázati csoportok, amelyek hajlamosak a csendes kilépésre, és hogyan segíthetik elő a szervezetek az elkötelezettebb munkaerő kialakulását?
Különösen ajánljuk szervezetpszichológusoknak, humán erőforrás menedzsereknek, mentálhigiénés szakembereknek!
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/3/article-p595.xml
Mi motiválja a tanárokat a pályán maradásra?
Koltói Lilla és Kiss Paszkál (Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológiai Intézet) empirikus tanulmányukban az általános és középiskolai tanárok munkahelyi kilépésére fókuszálnak a szakmai, szervezeti elköteleződés és a szervezeti polgári viselkedés fényében. Milyen kapcsolat van a munkahelyről való tényleges kilépés és a kilépési szándék között? Milyen szerepet játszik a szakmai elkötelezettség a munkahelyen maradásban? Mit takar a szervezetpolgári magatartás fogalma és milyen összefüggésben áll a kilépési szándékkal? Inkább a fiatalabb, vagy idősebb tanárok körében erősebb a kilépési szándék? Mennyire befolyásolja a szakmában eltöltött évek száma, a nem, a lakóhely típusa, az iskolatípus, illetve a fenntartó típusa? Milyen szakmai remények-félelmek jellemzik a hazai tanárokat? A szerzők a fenti izgalmas kérdésekre keresik a választ, a kilépési szándékot, a szervezeti elkötelezettséget, a szervezetpolgári magatartást, az alapvető pszichológiai szükségletek munkahelyi kielégülését, a szakmai elkötelezettséget, a munkaorientációt, a munkával való elégedettséget és a jövőorientációt mérő kérdőívek segítségével, valamint a szóasszociáció módszerét használva a tanárok iskolához és tanításhoz való viszonyulásának feltárására.
Ajánljuk a kutatást szervezetpszichológusoknak, humán erőforrás szakembereknek, oktatáskutatóknak, pedagógusoknak!
https://akjournals.com/view/journals/0016/79/3/article-p611.xml
Amennyiben bármelyik vizsgálat érdekli, szeretne kapcsolatba lépni a szerzőkkel, akkor keresse Saád Judit szerkesztőségi titkárt (pszichoszemle@gmail.com).
Amennyiben a 2024/3. számot meg szeretné vásárolni, akkor kérjük írjon az alábbi e-mail címre: customerservice@akjournals.com
Amennyiben egy meghatározott cikk érdekli, akkor az alábbi linken keresztül tudja megrendelni: http://www.akademiai.com
Az írások egyben megtekinthetők, letölthetők itt: https://akjournals.com/view/journals/0016/79/3/0016.79.issue-3.xml