Színház és nevelés metszéspontjában

Kísérleti projektként indult el 2020 szeptemberében az ELTE PPK neveléstudomány MA képzésén belül a színházi nevelés és színházpedagógia specializáció – vagy ahogy a hallgatók nevezik: színházspeci – válaszul arra a tendenciára, hogy az elmúlt években a különféle színházpedagógiai programok népszerűsége és sokszínűsége jelentősen megnőtt Magyarországon. Ez az első MA szintű képzés itthon a színházi nevelés területén, és az első olyan képzés, amely a neveléstudomány felől közelít.

A specializáció kidolgozása Cziboly Ádám nevéhez fűződik, aki az egészet egy alkalmazott, erősen gyakorlatorientált képzésként álmodta meg, ahol óriási szerep jut a közösségnek és a saját élményeknek – tudtuk meg Patonay Anitától, aki a jelenleg a bergeni Nyugat-Norvégiai Egyetemen színházi nevelést kutató és tanító Czibolytól vette át a stafétát.

Az első évfolyam hét fővel indult, akik közül ketten tanítói oldalról, öten pedig bölcsész alapdiplomával vágtak bele a programba. „Mindannyian tudatosan választottuk ezt a specializációt, azért is jelentkeztünk a mesterképzésre, és valamennyien ezen a területen szeretnénk elhelyezkedni a későbbiekben is” – mondja Balog Réka végzős hallgató.

Átgondolt tematika

A kétéves képzés célja, hogy a végzett hallgatók képesek legyenek megtervezni és levezetni egy színházi nevelési, színházpedagógiai programot. Az első félévben még csak ismerkedtek a színház alapjaival, majd a második félévtől a neveléstudományi kurzusok helyett egyre inkább a színházi nevelésre helyeződött a hangsúly.

A specializáció hallgatói itt megtanulják, hogyan lehet színházi eszközökön keresztül elgondolkodtatni a programokban résztvevő gyerekeket vagy akár felnőtteket emberi helyzetekről, lényeges kérdésekről – fejti ki Patonay Anita. 

Mindketten hangsúlyozzák, hogy munkájuk célja nem egy kézzelfogható tudás átadása, hanem egy új, nyitottabb szemléletmódra nevelés, ami arra ösztönzi a befogadó közönséget, hogy elgondolkodjanak társadalmi problémákról, az őket körülvevő világról és merjenek kérdéseket feltenni, másokkal beszélgetni.

Olyan korosztályi és társadalmi problémákra kell gondolni, minthogy mit kezdjünk az irigységgel vagy mennyire kell emlékeznünk a sarkalatos történelmi eseményekre. Az egyes témákat különféle technikákkal dolgozzák fel a kurzusok keretein belül, hogy aztán ezeket összefűzve önálló programok, előadások születhessenek belőlük. Arra a kérdésre például, hogy miként lehet az elnyomott szerepéből kitörni, állóképeken és a belőlük alkotott rövid improvizációs jeleneteken keresztül keresték a választ.

Ki az elnyomó, ki az elnyomott és ki hezitál? Ismerkedés a fórumszínház módszertanával

Színház vagy nevelés?

A színházpedagógia tulajdonképpen egy gyűjtőfogalom, amibe a drámapedagógiai módszerek is beletartoznak, de alapvetően a színházat használja eszközként arra, hogy segítse az iskolás korosztály tanulási folyamatát. Olyan módszertanok tartoznak ide, amik építenek a drámapedagógiára, és az általános tantervi oktatáshoz képest a 21. századi kompetenciákra szeretnének hatni – magyarázza Balog Réka.

Éppen ezért a színházi nevelési programok is rendkívül sokszínűek. Van olyan, hogy egy-egy osztály megnéz egy előadást és utána különböző módszerekkel, beszélgetésekkel feldolgozzák, mit is láttak a színházban, de az is ide tartozik, hogy a foglalkozást viszik az iskolába. A képzés célja, hogy valamennyi lehetőséggel találkozzanak a hallgatók, hogy azután megtalálják a számukra leginkább megfelelőt.

Amit itt a specin kitalálunk és elpróbálunk, az ezután bármikor elővehető.

– teszi hozzá.

A vitaszínháztól a fórumszínházig

A színházspecisek saját tapasztalataikon keresztül ismerkednek meg az egyes műfajokkal, úgy mint a Káva által alkalmazott résztvevő színházzal, ahol a közönség nem csak passzív befogadója az előadásnak, hanem kifejtheti véleményét ezzel is alakítva a színpadi eseményeket. A tantermi dráma keretében az osztály kiválaszt egy kulcstémát, amihez aztán az alkotó visz helyzeteket, játékokat és olyan nyitott kérdéseket, amikre nincsen konkrét válasz. Szintén érdekes és izgalmas műfaj a beavató színház, ahol a rendező enged betekintést az alkotói folyamatba, elősegítve, hogy a résztvevők később értő nézők legyenek, ha elmennek egy előadásra.

Mindemellett tanulnak rendezést, valamennyi színészmesterséget is, de nem olyan szinten és céllal, mint egy professzionális színész vagy rendező – oszlatja el a tévhiteket Patonay Anita.

Képalkotási gyakorlat Shakespeare Hamletjéhez

Gyakorlatorientált képzés

A kötelező gyakorlat elvégzéséhez a Káva Kulturális Műhely ad szakmai hátteret, ahol workshopok és előadások látogatásán keresztül, terepen tapasztalhatták meg, hogyan kell lépésről lépésre megtervezni egy színházi nevelési előadást.

Emellett tartottak órákat az Örkény Színházban, ahol Neudold Júlia révén a német színházpedagógiai gyakorlat került a fókuszba. A Katona József Színház Behívó programjának keretében pedig a Rákospalotai Javítóintézetben, az ott élő lányokkal közösen gondolkodva hoznak létre egy róluk szóló előadást. A képzés részeként a hallgatók emellett beszélgetéseken és interjúkon keresztül betekintést nyertek többek között a Trafó, a Budapest Bábszínház, a Kolibri Színház, a Szkéné, a Radnóti színházpedagógiai vagy a Kerekasztal színházi nevelési programjaiba is.

A négy szemeszterhez hasonlóan a képzés zárása sem mindennapi: a lányok a szakdolgozat leadása és védése mellett három bemutatóval is készülnek. Az egyik, a DiE (Drama in Education) módszerét bemutató előadásukban Lázár Ervin A kisfiú meg az oroszlánok c. meséjét dolgozzák fel 3. és 4. osztályos tanulók számára, amit aztán szélesebb közönségnek is bemutatnak majd. „Azt a kérdést próbáljuk feldolgozni, hogy mi az, ami biztonságot ad egy gyereknek. Sajnos ez a probléma most nagyon is aktuális” – emeli ki Patonay Anita. Hozzáteszi: itt sem elsősorban színjátszásra kell gondolni, van, aki íróként vagy dramaturgként vesz részt a munkafolyamatban.

Színházspecisek az instán

A végzősök elindították közös instagram oldalukat is, ahol egyfajta naplóként beszámolnak a kurzusaikról, élményeikről. Rendszeresen tesznek közzé képeket az olyan kreatív megoldásokról például, mint mikor Bori Viktor óráján egy LEGO figura segítségével figyelhették meg a színpadi világítás sajátosságait.

Patonay Anita hozzáfűzi, hogy ide járni egyfajta közösséghez való csatlakozást is jelent. A hét fővel indult első évfolyam igazi alkotó közösséggé kovácsolódott, ketten például a diploma megszerzése után egyesület alapítását tervezik.

Diploma után

A végzettek elhelyezkedhetnek művelődési házakban vagy kőszínházakban, ahol saját színházpedagógiai csoportokat, foglalkozásokat hozhatnak létre. A pedagógiai végzettséggel rendelkezőket iskolákban is várják, de szabadúszóként megalkothatják saját programjukat is, amivel az országot járják.

„A képzés abszolút megfelelt a várakozásaimnak. Hiteles tanáraink vannak, akik mind kiemelkedő szakemberei a témának, maguk is társulatban, intézetben dolgoznak. Mindannyian arra törekedtek, hogy saját élményeinken keresztül ismerkedjünk meg a technikákkal, bátorítottak minket, hogy vegyünk részt minél több projektben, és ezután csak rajtunk, és a fantáziánkon múlik, hogy mit kezdünk az itt megszerzett tudással” – összegezte élményeit Balog Réka végzős hallgató.

Képek forrása: Instagram