Szülői kihívások az új Educatioban
Nagy Péter Tibor tanulmányában a szülők társadalmi helyzetének és a gyermekek iskolai sikerességének összefüggéseit elemzi a 20. században. Több, az időszakban elvégzett felmérés azt találta, hogy az anya iskolai végzettsége a legerősebb faktor: nagyobb hatása van a fiatalok teljesítményére, mint az apa végzettsége vagy a család foglalkozási és vagyoni helyzete.
Veroszta Zsuzsanna az első három életévben történő szülői, idő- és pénzbeli beruházásokat vizsgálta az anyai képzettségi és mobilitási háttér függvényében. Azt találta, hogy a gyermek korai fejlődését elősegítő beruházások a végzettség szintjével párhuzamosan alakulnak.
Monostori Judit, Szabó Laura és Kopcsó Krisztina kutatásukban arra keresték a választ, hogy a családszerkezet hogyan függ össze a társas-érzelmi nehézségek kockázatával kora gyermekkorban. Eredményeik szerint a nem intakt – mozaik – családokban magasabbak a kockázati értékek. Ezt a kedvezőtlenebb társadalmi státusszal, a szülői konfliktusokkal és az anya kedvezőtlen mentális egészségével magyarázzák.
Az elmúlt évtizedekben egyre több családban oszlik meg a kenyérkereső szerep; így egyre több apa vállal aktívabb részt gyermekei életében és az otthoni feladatok ellátásában. Drjenovszky Zsófia és Sztáray Kézdy Éva arra voltak kíváncsiak, hogyan alakul a családi dinamika és a szülő-gyerek kapcsolat azokban az esetekben, amikor az apák maradnak otthon gyermekeikkel.
Mándoki Réka és Hegedűs Roland három magyarországi vármegyét felölelő kutatásukban azt mérték fel, milyen tényezők befolyásolják az óvodaválasztást. Berényi Eszter cikkében a magán- és egyházi iskolát választó szülők stratégiáit írja le, kiemelve, hogy az intézményválasztás felelőssége sokszor komoly lelki terhet ró rájuk.
Ceglédi Tímea a roma pedagógusokat foglalkoztató iskolák jellemzőit vizsgálta meg. Tapasztalatai szerint ezek az oktatási intézmények nagyobb kihívásokkal néznek szembe, ugyanakkor inkább támogatják a tanulók hátrányainak leküzdését.
Szemerszki Marianna kutatásában arra volt kíváncsi, hogyan jelennek meg a szülők iskolai végzettségének különbségei gyermekeik felsőoktatási tanulmányai során. Az elsőgenerációs hallgatók a tanulmányok elkezdésekor és elvégzésük közben is számos nehézséggel néznek szembe, nagyobb anyagi és munkavállalási terhek jellemzik őket. Különösen azok a tanulók szorulnak támogatásra, akiknek egyik szülője sem rendelkezik érettségivel.
A legfrissebb kutatási eredményeket bemutató Kutatás közben rovatban többet megtudhatunk a középiskolások kapcsolati erőszakhoz fűződő attitűdjeiről, a motiváció és a teljesítményértékelés kapcsolatáról, valamint a külföldi tanulmányokat folytató hallgatók országválasztási szempontjairól.
A teljes lapszám itt olvasható.