Társas és érzelmi kompetenciák – nemzetközi konferencia házigazdája lesz a PPK

Mernyei Lilla | 2019.04.05.
Társas és érzelmi kompetenciák – nemzetközi konferencia házigazdája lesz a PPK
Zsolnai Anikó egyetemi tanárral a hetedik  ENSEC (European Network for Social and Emotional Competence) konferenciáról beszélgettünk, amelynek idén a PPK lesz a házigazdája. 

Idén hetedik alkalommal rendezik meg az ENSEC konferenciát. Mitől fontos ez a tanácskozás?

Több mint tíz éve alakult meg az ENSEC (European Network for Social and Emotional Competence) szervezet, amely a kétévente megrendezésre kerülő konferenciáját mindig más országban tartja. Amikor az ENSEC létrejött, Európában még viszonylag kevés kutatás foglalkozott a szociális készségek és képességek óvodai és iskolai fejlesztésének lehetőségével. Az elmúlt évek során sokat javult a helyzet e téren, és ebben az ENSEC-nek nagy szerepe volt és van jelenleg is.

 

Miben más ez, mint a többi tudományos konferencia?

Különlegessége abban áll, hogy nem csak arra koncentrál, milyen új tudományos eredményeket értek el a kutatók, hanem a gyakorlatban dolgozó szakemberek is bemutatják, ők mit tudnak ezekből hasznosítani. Emellett annyiban tér még el a hagyományos tudományos konferenciáktól, hogy sokkal több  workshop-jellegű foglalkozásnak  ad helyet.

 

Hogyan szerezte meg a rendezési jogot idén a PPK?

Már régóta munkakapcsolatban állok az ENSEC egyik alapítójával, a máltai egyetemen tanító Carmel Cefai professzorral, akivel több nemzetközi fórumon is dolgoztunk korábban. 2016-ban az Országos Neveléstudományi Konferenciának voltam az elnöke, ahol a professzor úr plenáris előadóként volt jelen. Itt beszéltünk először arról, hogy a 2019-es ENSEC-konferenciát megszervezném-e Magyarországon.

 

A konferencia elnökeként milyen feladatkörök tartoznak Önhöz?

Kétféle konferencia-elnökség van. Általában a tudományos programbizottságot és a helyi programbizottságot, amely a szervezési feladatokat látja el, más elnök vezeti. Az ENSEC vezetőségével úgy állapodtunk meg, hogy idén mind a kettőnek én leszek az elnöke. Így én felelek az előadók meghívásától kezdve a tudományos program minőségéért, de ennél sokkal nehezebb feladatnak tartom a menedzselési részt, amiben egy csapat segít nekem, hogy minden egyéb feltétel is rendben legyen.

 

Az idei konferencia a „Well-being and Social Emotional Development” címet viseli. Mi inspirálta a témaválasztást?

Megnéztem, hogy az előző konferenciákon milyen témák kaptak kiemelt szerepet. Az ENSEC konferenciák alapvetően a  szociális, érzelmi fejlődés, fejlesztés sokszempontú elemzésére koncentrálnak, viszont  a  well-being, a „jóllét” oldaláról való megközelítés még nem volt egyik rendezvényen sem kiemelt terület.

 

Mennyire vannak tisztában az emberek a jóllét fontosságával, mennyire fejlesztik tudatosan?

Régiónként nagy az eltérés. Teljesen más, ha az Egyesült Államokról beszélünk, ha Európa tőlünk nyugatabbra fekvő részét vizsgáljuk, vagy ha keletebbre tekintünk. Magyarországon ahhoz képest, hogy közel 30 évvel ezelőtt mit tudtak és hogyan vélekedtek erről az emberek, mára már nagyon jó eredményeket értünk el. Viszont ha onnan nézem, hogy még hova fejlődhetünk, akkor még sok feladat áll előttünk. Jó példa erre a szociális készségek fejlesztésének folyamata. Tudjuk, hogy ebben a családnak meghatározó szerepe van. Pedagógusként nemcsak a kognitív, hanem ezen készségek fejlesztésére is oda kell figyelnünk. Ez nem tantárgyhoz kötött, szinte minden területen fejleszthető. 

 

Milyen változásokat hozhat a konferencia a kar életében?

A témával foglalkozó kutatók jelentős része itt lesz Európából. A nemzetközi kapcsolatok szempontjából lesz különleges az esemény, sok olyan kapcsolatot tudunk megkötni és olyan nemzetközi vizsgálatokba, fejlesztésekbe kerülhetünk be, amikbe eddig nem volt lehetőségünk.

 

A neveléstudományi mesterszak, melynek Ön a szakfelelőse, a jövő tanévben indul angol nyelven is. Mesélne a kialakulásáról?
Úttörők vagyunk ebben Magyarországon, ha jól tudom, mi hirdettük meg elsőként a neveléstudományi mesterképzést angolul. A dékáni és az intézményi vezetés együttműködésével olyan jövőképben gondolkoztunk az angol nyelvű szak kidolgozásakor, hogy a mesterképzésünk nemzetközileg piacképes és elérhető legyen minél több fiatal számára. Ez azért is fontos, mert akik nálunk végeznek majd angol nyelven, azoknak lehetőségük lesz a mesterképzés elkezdésére is a karon.
 
Emellett egy kutatócsoportban is aktívan részt vesz. Milyen kutatással foglalkoznak jelenleg?
Amikor a karon elkezdtem dolgozni, a Fehérvári Anikó által vezetett kutatócsoporthoz csatlakoztam. Itt olyan jellegű kutatások folynak, amik kapcsolódnak az eddigi és jelenlegi kutatásaimhoz, emellett erős az empirikus kutatási vonal, ami szintén közel áll hozzám. Olyan vizsgálatokban is gondolkodunk, amik eddig még nem voltak jelen a kutatócsoport életében, mint az iskolai, pedagógiai kötődés. Gondolkozunk egy közös OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogram) beadásán is a témában, amelyet a kutatócsoport több tagjával közösen készítünk elő.
 
Mit szeret legjobban a PPK-n?
Az egész karon érzékelhető, hogy itt tényleg fontos a nagybetűs ember. A hallgatók szeretnek ide járni és érzik, hogy mi, oktatók azért vagyunk, hogy ők a lehető legjobb szakemberek lehessenek majd a területükön.
 
Bővebb információ a konferenciáról és a jelentkezési határidőről az 
alábbi linken érhető el: http://ensec2019.elte.hu/

Mernyei Lilla

Fotók: Uszkay Mátyás

www.ppk.elte.hu