Technológia, játékosítás és módszertani innovációk
“A DOKK az egyetem jövőképe szempontjából meghatározó kezdeményezés. A zászlóshajó projektek közé tartozik, hiszen nem egyszerűen módszertani fejlesztéseket takar, hanem közvetlenül reagál az aktuális társadalmi és munkaerőpiaci kihívásokra, a hallgatók és az oktatók mindennapjait és útját meghatározó változásokra. Egy rendkívül magas színvonalon összeállított oktatási innovációs program, ahol minden egyes eredménynek előremutató és fontos szerepe van” – fogalmazott köszöntő beszédében Darázs Lénárd egyetemi tanár, aki augusztus 1-től az ELTE rektoraként gondoskodik majd az egyetem oktatásfejlesztési tevékenységéről, mely az intézmény falain túlmutató, stratégiai jelentőségű kérdéssé vált napjainkra.
A rendezvényen részt vett még Scheuer Gyula kancellár, Zentai László oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettes, Kiss Orhidea Edith, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar oktatási dékánhelyettese, valamint Cseszregi Tamás oktatási igazgató, a DOKK szakmai vezetője is.
A DOKK projekt nem csupán elméleti válaszokat ad az oktatásfejlesztés kihívásaira: a konzorcium tagjainak (Gábor Dénes Egyetem, Edutus Egyetem, ELMS Informatikai Zrt., ELTE Eötvös Kiadó, EduDev Zrt.) közreműködésével olyan új tananyagokat és platformokat fejleszt, amelyek a gyakorlatba átültetve valóban új alapokra helyezik a digitális oktatást. Az EduDev kompetenciaközpontok létrehozásán és fejlesztésén, a Gábor Dénes Egyetem egy integrált, modern tananyagfejlesztő rendszeren, az Edutus webináriumi rendszer és új tananyagok (tovább)fejlesztésén dolgozik, az Eötvös Kiadó a mesterséges intelligencia eszközeit építi be a könyvek és tudományos művek kiadásának folyamataiba a szöveggondozástól a vizuális arculaton át a marketingig, míg az ELMS célja a digitális tananyagfejlesztés hatékonyságának növelése, az akadálymentesítés és az MI gyakorlati alkalmazása.
A félnapos eseményen a DOKK ernyőprojektjeinek vezetői prezentálták saját kutatási területük eddigi tapasztalait:
Játékosítás a gyakorlatban
A Gamified Access to Physics, azaz ELTE GAP projektben Jenei Péter csapatával az online fizikatanulás új dimenzióját építi, amely az általános iskolától az egyetemig reformálja meg az oktatói gyakorlatot. Az ELTE-GAP platform kutatási egy eredményeken alapuló, játékosított tanulási környezet lesz, amely interaktív feladatokkal, tematikus kerettörténetekkel és játékos kihívásokkal teszi élvezetesebbé a fizika tanulását.
Szabó Csaba és kollégái azt kutatják, miként lesz a játékosítás sikeres az oktatásban, és hogyan érhető el a flow-élmény a hallgatóknál, hogy megszerzett tudásuk mély, maradandó és előhívható legyen. A projekt fókuszában a XXI. századi kompetenciarendszer kidolgozása, egy tanároknak szóló játékosítási kisokos összeállítása, valamint az előhívásos tanulás módszertanának fejlesztése áll.
A Murai László vezetésével fejlesztett EENJOY az egyetemi életbe integrált immerzív alternatívvalóság-játék (ARG) alkalmazásával növeli a hallgatók tanulmányi sikerességét. A platform közösségi felületként működik, amely aktivitásokkal támogatja a hallgatók egymás közötti kapcsolódását, egyetemtörténeti elemek bemutatásával erősíti elköteleződésüket, emellett tanulmányi kihívásokra reflektáló feladatokkal segíti a hallgatókat.
Technológiavezérelt megoldások
Hegedűs-Kuti János a digitális iker (digital-twin) bevezetésén dolgozik a szomszédos tudományterületek – informatika, gépészet, fizika, biológia – egymáshoz közelítésével. A virtuális modellek és háttér kulcsszerepet tölthet be a tudományos kísérletek és szimulációk támogatásában, hiszen ezáltal a hallgatók valósághű modelleken és interaktív környezetben gyakorolhatnak.
A Horváth László és Aczél Balázs nevével fémjelzett MIOL, azaz Mesterséges Intelligencia az Oktatásban Labor célja, hogy kutatási adatokra építve fejlessze az oktatás szereplőinek mesterséges intelligencia műveltségét, ezzel elősegítve a minőségi tanulási élményt és az MI tudatos, transzparens és etikus integrálását a tanulási-tanítási gyakorlatba.
Somody Bernadette csapatával egy digitális jelvényrendszer oktatásmódszertani és informatikai koncepciójának kidolgozásán, fejlesztésén és tesztelésén dolgozik, mely képes a transzverzális készségek fejlesztésére, az egyéni fejlődési folyamatok követésére, továbbá a megszerzett kompetenciák átlátható és hiteles tanúsítására.
Chaman Verma kutatási projektjének célja, hogy mesterségesintelligencia-alapú prediktív modellek segítségével feltérképezze, milyen tényezők határozzák meg a hibrid oktatási módszerek alkalmazását. A hallgatók véleményére alapozva a modellek elemzik az akadályokat, előnyöket, az egyetemi támogatás szintjét, valamint a demográfiai adatokat, hogy elősegítsék a döntéshozatalt a hibrid oktatás felé történő elmozdulás érdekében.
Módszertani innovációk
Gonda Zsuzsa Nyelvhasználat felsőfokon projektje az egyetemi tanulási-tanítási folyamatok hatékonyságának növelését tűzte ki célul. Ide tartozik a tudományos írás képességeinek mérése és fejlesztése, a szóbeli szakmai kommunikáció vizsgálata és fejlesztése, a tudományos szövegek olvasásértékelésének mérése és fejlesztése, az angol szaknyelv használatával kapcsolatos igényfelmérés és fejlesztés, valamint az ezeket összekötő adaptív tanulás is.
Dorner Helga, Robin Edina és Kálmán Orsolya kutatási tevékenységének fókuszában az oktatói kompetenciák állnak: az e-tanulás, az innováció és a mentorálás.
Tóth-Mózer Szilvia és Misley Helga ReflectED: keresletorientált oktatásfejlesztés projektje olyan égető kérdésekre keres választ, minthogy mitől jó egy technológiát is integráló óra, vagy éppen milyen módon találkozik kereslet és kínálat a kurzusfejlesztésben. Jelenleg hospitálási rendszer bevezetésére, kurzusdesign gyakorlati, illetve MOOC centrum létrehozására vonatkozó ajánlásokat dolgoznak ki.
Rapos Nóra az iskolai tanárképzők képzővé válásának támogatására szolgáló, együttműködésre épülő rendszermodell kialakításán és vizsgálatán dolgozik. A Gyöngy Kinga által vezetett Tudatosság a kisgyermeknevelésben projektben pedig a reflektív gondolkodásról szóló automatizált kompetenciamérő eszköz mellett digital parenting training programot fejlesztenek.
A Fekete Anikó által vezetett ELTE Zene a hallgatói és oktatói jóllétet helyezi fókuszba. Az projektcsapat által fejlesztett élményközpontú, kreatív zenei jó gyakorlatok könnyedén beépíthetők a magyar felsőoktatás mindennapjaiba, például óra eleji ráhangolódásként. A módszerek előnye, hogy nem igényelnek zenei előképzettséget, és szabadon igazíthatók a hallgatói csoport igényeihez.
"Őszinte öröm látni, ahogy a DOKK keretei valódi tartalommal telnek meg a munka során, hiszen a projektben ugyan digitális eszközöket és módszertanokat fejlesztünk, az eredményeinkkel valójában embereket támogatunk a céljaik elérésében – ez az igazi tétje a munkánknak" – fogalmazott zárszavában Cseszregi Tamás.
A workshop további részletei és az eseményen készült fotók a DOKK projekt honlapján érhetők el.