Tudomány és felsőoktatás az uniós politikában

2021.06.06.
Tudomány és felsőoktatás az uniós politikában
Kutatás és felsőoktatás címmel kétnapos online konferenciát tartott a Nemzetközi Tudományos Szervezetek Szövetsége (Alliance of International Science Organizations, ANSO) május 27. és 28. között. Halász Gábor, az ELTE PPK egyetemi tanára, az MTA doktora előadásában az európai felsőoktatás és az alapkutatás kapcsolatáról adott átfogó képet. Az eseményről készült felvétel megtekinthető az MTA YouTube-csatornáján.

A nemzetközi konferencia rangos előadói abba engedtek betekintést, hogy a különböző kulturális és tudományos hátterű országokban milyen elgondolások alapján alakítják az egyetemi oktatás és az intézményrendszerben folyó kutatás viszonyát, hogyan képzelik el az alap- és az alkalmazott kutatás jelenlétét a felsőoktatásban.

Halász Gábor, az ELTE oktatáskutatója előadásában áttekintette az Európai Unió felsőoktatási, innovációs és tudományos irányelveinek kialakulását és evolúcióját. Felhívta a figyelmet, hogy az alapelveket évtizedeken keresztül az innováció által vezérelt növekedés (innovation-led-growth) és a versenyképesség irányította, így az uniós politika fókuszában sokáig az ipar és a tudományos közösség közötti kapcsolódási pontok kiépítése állt. 2000-től kezdődően azonban egy lényegi változás következett be a folyamatban: a lisszaboni stratégia és az Európai Kutatási Térség (ERA) létrejöttével megnőtt az érdeklődés az alapkutatások iránt. A felsőoktatás-politika modernizációjának részeként létrejöttek az ún. európai egyetemek, amelyek jelentős mértékben elősegítették a határokon átnyúló kutatási együttműködések megvalósulását.

A professzor prezentációjában bemutatta a „tudásháromszög” kognitív modelljét, amely egyfajta útmutatóként szolgál az uniós felsőoktatási, kutatási és innocáviós irányelvek kialakításához és alkalmazásához. A képzeletbeli háromszög sarkait az egyetem, a tudományos közösség és a gazdasági-társadalmi ágazat alkotják, amelyen belül meghatározták azokat a szereplőket, intézményeket, alapítványokat, amelyeknek az együttműködése alapvető feltétel a tudásalapú gazdaság sikeres működéséhez. A tudásháromszög ismerete segít megérteni az említett alapelvek dinamikáját – tette hozzá a Felsőoktatás- és Innovációkutató Csoport vezetője.

Halász Gábor ezután vázolta azokat a kulcsfontosságú uniós fejlesztéseket, amelyek a felsőoktatás szempontjából leginkább relevánsnak bizonyultak. Ezek között említette az alapkutatások nemzetek feletti finanszírozását, amelyben jelentős változást hozott, hogy az EU az alapítványok, szervezetek helyett a kutatók által vezetett projektek támogatására helyezte a hangsúlyt.

A legfontosabb intézkedések közé sorolta továbbá olyan kutatástámogató intézmények létrehozását, mint az Európai Kutatási Tanács (ERC) és az inkább gazdasági projektekre fókuszáló Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT); valamint beszélt a doktori képzés támogatását célzó új megfontolásokról is. A professzor utolsóként a tudományos szempontok figyelembevételéről beszélt. Mint elmondta, a Scientific Advice Mechanism (SAM) és intézményeinek megalkotásával az EU döntéshozói megteremtették annak lehetőségét, hogy a tudományos közösség különböző területeken javaslatokat tehessen az Európai Bizottság számára.

Előadása végén kitért az Európai Unió kutatáspolitikájának globális vetületeire, hangsúlyozva, hogy a közösség kezdetektől támogatta a tagállamok harmadik országgal folyó együttműködéseit.

A nemzetközi konferencián felszólalt a tudományos élet több magyar képviselője is. Köszöntőt mondott Hudecz Ferenc, az MTA alelnöke; Radda György vegyész-biokémikus és Gulyás Balázs neurobiológus a nemzetközi tudástranszfer és tudományfinanszírozás szingapúri tapasztalatairól adott elő, az Academia Europaea budapesti tudásközpontjának képviseletében pedig Pléh Csaba osztotta meg gondolatait a magyarországi menedzserek és az alapkutatás értékvilágának konfliktusáról. A külföldi előadók között szerepelt többek között Zhimin Chen, a Fudan Egyetem alelnöke is.

***

A Nemzetközi Tudományos Szervezetek Szövetsége (Alliance of International Science Organizations, ANSO) a Kínai Tudományos Akadémia kezdeményezésére 2018-ban létrejött nonprofit, nem kormányzati nemzetközi tudományos szervezet, amely főként tudományos tanácsokat fogalmaz meg a fenntartható fejlődést elősegítendő, továbbá e területen átfogó nemzetközi kutatási és oktatási programokat szervez. Az MTA alapító tagja a szervezetnek, és jelenleg is tagja az Irányító Testületnek.