Tudománytérképezés, terápiás eredményesség és informális tanulás
Tartalom
- A tanárok szakmai fejlődésének rendszerszemlélete
- KSR: Kulcsszó-standardizálás a tudománytérképezésben
- A kozmopolitizmus és a bevándorlók iránti attitűd kapcsolata
- A tanárjelöltek motivációs jellemzői Magyarországon és Mianmarban
- Az informális tanulás szerepe a pályaválasztásban
- CORE-OM: klinikai mérőeszköz a mentális egészség és a terápiás eredményesség felméréséhez
- Mi segít nekünk tartani a ritmust?
A tanárok szakmai fejlődésének rendszerszemlélete
A D1-es Professional Development in Education című szakmai folyóiratban jelent meg a Pedagógusok, Pedagógus Szakmai közösségek, Pedagógusképzés Kutatócsoport tagjainak, Rapos Nóra, Tókos Katalin, Eszes Fruzsina, Nagy Krisztina és Czirfusz Dóra tanulmánya, amely a tanárok szakmai fejlődését és tanulását dinamikus, komplex rendszerként értelmezi, új módszertani lehetőségeket kínálva a konkrét tanulási helyzetek mélyebb megértéséhez. A szerzők a MoTeL kutatásra építve rendszerszemléleten keresztül mutatják be, hogyan érdemes a tanári fejlődést egy beágyazott rendszerként vizsgálni, elrugaszkodva az elszámoltathatóság és a lineáris gondolkodás korlátjaitól. A kutatás különös hangsúlyt fektet az objektum-alapú módszertanok potenciáljának feltárására is.
KSR: Kulcsszó-standardizálás a tudománytérképezésben
A tudománytérképezés gyakran alkalmazott módszere a kulcsszavak együttes előfordulására épülő hálózatok bibliometriai elemzése, amely a kutatási témák, irányok azonosítását célozza. A nyers kulcsszavak kapcsolatából mérhető tematikus hasonlóság azonban gyakran jelentős zajt és torzítást visz a hálózatok szerkezetébe. E problémák kezelésére jelen tanulmány egy olyan módszert és annak validálását mutatja be, amely a deduktív tartalomelemzés módszerével ötvözi a kulcsszóhálózatok vizsgálatát. A javasolt, ún. Kulcsszó-standardizálás és -újrastrukturálás (Keyword Standardization and Restructuring, KSR) előfeldolgozási eljárás a szakértői kódolást skálázza fel egy hatékony navigációs algoritmussal, amely a nagyléptékű és heterogén kulcsszóhalmazból konzisztensen felépített szakterületi fogalomkészletet hoz létre. Előrehaladása során – a generatív MI működéséhez hasonlóan, de szakértői tanítás révén – folyamatosan felhasználja a már sztenderdizált kulcsszóhalmaz által kijelölt szakmai kontextust. Az így átkódolt fogalomkészlet nagyban javítja az erre épülő tematikus hasonlósági hálózat érvényességét és megbízhatóságát.
A módszer validálása során a szerzők több mint 5000, az innovációmenedzsment témakörébe tartozó cikk két hálózatát hasonlították össze: az egyiket a cikkek nyers, a másikat pedig a KSR módszerrel létrehozott kulcsszókészlet alapján. A KSR-alapú hálózat a tematikus hasonlóságra vonatkozó magasabb érzékenységet, tisztább és jobban értelmezhető tematikus klasztereket eredményezett, igazolva a kvalitatív és kvantitatív eszközök hatékony kombinációjának előnyeit a tudománytérképezésben.
A kozmopolitizmus és a bevándorlók iránti attitűd kapcsolata
A tanulmány azt vizsgálja, hogy a kozmopolita orientáció, a társadalmi bizalom és a demokrácia diffúz támogatása hogyan kapcsolódik a bevándorlók iránti attitűdökhöz Európában. A European Values Study adatait felhasználva (59 037 válaszadó 36 országból) a kutatók többdimenziós elemzéssel tárták fel az attitűdökhöz kapcsolódó egyéni és kontextuális tényezőket. A kozmopolita orientáció mutatta a legerősebb pozitív összefüggést a bevándorlók iránti kedvezőhozzáállással, ezt követte a társadalmi bizalom és a demokrácia diffúz támogatása. A kozmopolita orientáció és a bevándorlók iránti pozitív attitűdök közötti következetesen erős kapcsolat azt jelzi, hogy a kulturális nyitottság és a globális tudatosság előmozdítása hatékony stratégiaként szolgálhat a különböző kontextusokban, különösen, ha azokat a demokratikus elvek is támogatják.
A tanárjelöltek motivációs jellemzői Magyarországon és Mianmarban
A tanulmány az angol mint idegennyelvi íráskészség-fejlesztési módszer különböző aspektusait mutatja be mianmari és magyar angol nyelvtanári programok tanárjelöltjei körében. A kutatáshoz használt kvantitatív kérdőív a tanárjelöltek motivációs jellemzőit méri, különös tekintettel az írástanításra. A kutatók két vizsgálati csoporttól gyűjtöttek adatokat, hogy összehasonlítsák a motivációs jellemzőket a két ország kontextusában. Az eredmények azt mutatják, hogy a belső motiváció és az ideális másodiknyelvi én erős előrejelzői a tanárjelöltek tanulási motivációjának mianmari kontextusban, míg az ideális másodiknyelvi én és az írás előtti tevékenységek játszák a legjelentősebb szerepet a magyar kontextusban. Ezek az eltérések kiemelik a kontextusérzékeny oktatás fontosságát az angol nyelvi tanárképzésben, valamint rávilágítanak a tanulók autonómiájának fontosságára az angol nyelvi írástanításban Mianmarban. Az adatok egyben arra is rámutatnak, hogy a magyarországi kontextusban a tanárok jól megformált és egyben konstruktív visszajelzése elsődleges fontossággal bír. A kutatás hozzájárul a másodiknyelv-tanulás motivációelméletéhez, és elméleti, valamint gyakorlati vonatkozásokat nyújt az angoltanár-képzési programok számára.
CORE-OM: klinikai mérőeszköz a mentális egészség és a terápiás eredményesség felméréséhez
A terápiás folyamat eredményességének mérése kiemelt jelentőséggel bír a gyakorló szakemberek, a kutatók, a képzési intézmények, valamint az egészségügyi jogalkotók számára. Aranyi Gábor, az ELTE PPK szombathelyi Alkalmazott Pszichológia Kutatócsoport vezetője és osztrák kollégái kutatásukban a mentális egészség felmérésére egyik leggyakrabban használt skála vizsgálatát és gyakorlati elősegítését mutatják be. A CORE-OM (Clinical Outcomes in Routine Evaluation—Outcome Measure) széles körben alkalmazott, ingyenesen használható klinikai mérőeszköz, amit már több mint 50 nyelvre lefordítottak.
A kutatás első tanulmánya a CORE-OM német nyelvű változatának validációját célozta több mint 4300, pszichoterápiában részesülő résztvevő bevonásával. A tanulmány a faktoriális szerkezet felderítése és megerősítése, illetve egy alternatív pontozási struktúra létrehozása mellett kiemelt figyelmet szentel a mérési invarianciának, az alskálák megbízhatóságának, valamint a nemek közti különbségeknek, elsőként emelve be nem-bináris válaszadókat a CORE-OM elemzésébe. A második tanulmány a CORE-OM szerkezetének további vizsgálatát célozza hálózatelemzés segítségével, közel 4500 résztvevő bevonásával. A szerzők vizsgálták a mérőeszköz tételeinek összefüggéseit, amely alapján tartalmilag és válaszmintázati alapon összefüggő csoportokat azonosítottak: általános problémák, személyközti problémák, pozitív erőforrások, valamint önsértési kockázat.
A kutatók harmadik, közlés alatt álló tanulmánya pontozási segédletet kínál a CORE-OM használatához angol és német nyelven. Ennek alapját több mint 1000 lélektani problémával nem rendelkező osztrák válaszadó, valamint a hozzájuk illesztett, terápiában részt vevő, pszichológiai diagnózissal rendelkező személyek adatai adják.. A tanulmányhoz egy ingyenes, nyílt forráskódú applikáció is tartozik, amely segíti a pontszámok életkor és nem szerinti értelmezését..
Az informális tanulás szerepe a pályaválasztásban
Az egész életen át tartó tanulás ma már kulcsfontosságú a sikeresség szempontjából, mind egyéni, mind társadalmi-gazdasági szinten. Az ELTE PPK FTI többlépcsős kutatása az informális tanulás munkaerőpiaci jelentőségét és az oktatás-képzés rendszereire gyakorolt hatását vizsgálja. Az első, interjús szakaszban az ELTE PPK elsőéves közösségszervezés és sportszervező szakos hallgatóinak felsőoktatási tanulmányaikat megelőző szabadidős tapasztalatait elemezték. Az eredmények szerint a megkérdezett fiataloknak számos tapasztalatuk származik az informális tanulási dimenzióból, amelyek segítették önismeretüket, befolyásolták szakválasztásukat.
A második, kérdőíves szakaszban az ELTE PPK és a BGE emberi erőforrások szakos hallgatóit vizsgálták, azonban nem találtak statisztikailag szignifikáns kapcsolatot a szabadidős tevékenységek és a pályaválasztási döntés, illetve szakválasztási elégedettség között. Ennek oka, hogy a szak- és pályaválasztás összetett jelenség, amelyet a hallgatók szociális-kognitív háttere, személyes értékei és a munkaerőpiaci trendek is alakíthatnak. A kutatás rámutatott, hogy a fiatalok kultúrafogyasztási szokásai megváltoztak: az egyéni tevékenységek és a csoportos passzív tevékenységek háttérbe szorítják a kulturális programokat. A pályaválasztásukat leginkább a jövőbeli megélhetési és elhelyezkedési lehetőségek motiválják.
Mi segít nekünk tartani a ritmust?
Gondolkodott már azon, hogy egyesek miért tudnak könnyedén zenére tapsolni, míg másoknak ez nehezére esik? A válasz az agyunk ritmuskövetési és -szinkronizálási képességében rejlik, amit neurális entrainmentnek nevezünk. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a neurális entrainment, a memóriakészségek és a zenei előképzettség hogyan befolyásolja, milyen jól tudnak a felnőttek ritmusra mozogni. A kutatók elektroenkefalogrammal (EEG) rögzítették az agyi aktivitást, miközben a résztvevők ritmikus hangmintákat hallgattak: voltak egyértelmű ütemű (szinkópamentes) és hiányzó ütemekkel rendelkező (szinkopált) ritmusok is. A résztvevőknek ütemre kellett kopogniuk, valamint egy munkamemória-feladatot is elvégeztek. Meglepő módon azok, akiknek agya szorosan követte az erős ütemet, kevésbé voltak pontosak és egyenletesek a kopogtatásban. Ezzel szemben a jobb munkamemóriával rendelkező személyek következetesebben teljesítették a feladatot. A zenei képzettség nem gyakorolt jelentős hatást a teljesítményre.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a zenével való szinkronizáláshoz több kell, mint csupán a ritmus követése. Az erős ütemre való túlzott összpontosítás csökkentheti a mozgásaink időzítésének rugalmasságát. Ehelyett a jó memória fontosabb lehet az ütem követéséhez.