Versenyszorongás, alkoholfüggőség és figyelmi zavar az MPSZ új számában
A TARTALOMBÓL
Segít-e a gyógyszeres kezelés az ADHD-s gyerekek figyelmi zavarában?
Horváth Dorottya (Pécsi Tudományegyetem, Pszichológiai Doktori Iskola) és Harmath-Tánczos Tímea (Szegedi Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet) „A munkamemória, a végrehajtó funkciók és a figyelemkoncentráció vizsgálatának, továbbá a becslőskálák felhasználásának jelentősége az aktivitás- és figyelemzavar diagnosztikai megközelítésében” c. tanulmányukban 9–14 éves ADHD diagnózissal rendelkező tanulót vizsgáltak, a munkamemória, végrehajtó funkciók és figyelemkoncentráció tekintetében nyújtott teljesítményük között húzódó összefüggéseket és különbségeket keresve, mindezt pedig összefüggésbe hozták a gyógyszeres kezeléssel. A tanulmányt fellapozva megtudhatja: Hogyan függ össze ADHD esetén az emlékezet, figyelem és viselkedés? Bejósolható-e egy gyermek figyelme néhány egyszerű feladattal? Másként működik a figyelem gyógyszerrel és anélkül? Képesek-e a szülők detektálni a gyógyszeres kezelés hatását?
Az írást különösen ajánljuk pedagógusoknak, gyógypedagógusoknak, iskola-és fejlesztőpedagógusoknak, gyermekpszichiátereknek és pszichológusoknak, szülőknek, és akár oktatáspolitikai döntéshozóknak is.
https://akjournals.com/view/journals/0016/80/1/article-p1.xml
Mit árulnak el a tesztek az alkoholfüggőkről?
Girasek Hunor (ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Doktori Iskola), Batal Brigitta Aishah (Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet), Soós Alexandra (Budapesti Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály) és Kiss Anna (Evező Pszichoterápiás Magánrendelő) „Az MMPI-2 értelmezési és alkalmazási lehetőségei addiktológiai zavarok esetében” c. tanulmányukban az alábbi izgalmas kérdéseket vizsgálják: hogyan járulhatnak hozzá a pszichodiagnosztikai eszközök az alkohol- és/vagy droghasználat szűréséhez, illetve a kezelés és az intervenciók megtervezéséhez? Mikorra érdemes addiktológiai betegek esetében a diagnosztikai teszt felvételét időzíteni? Hogyan lehet pszichológiai teszt segítségével megkülönböztetni az alkoholfüggőket és nem alkoholfüggőket? Mérhetők-e a szerhasználó páciensek karakterjellemzői? Milyen hasznos információkkal szolgálhatnak a pszichológiai tesztek a beteg érzelmi, kognitív és szociális tényezőinek megértéséhez? Hogy lehet azt mérni, hogy a tesztet kitöltő tisztában van-e, és hajlandó-e elismerni az addikciós probléma/zavar meglétét?
A kutatást különösen ajánljuk klinikai pszichológusoknak és pszichiátereknek, addiktológiai tanácsadóknak és terapeutáknak, klinikai pszichológia vagy a tanácsadó pszichológia területén végzett hallgatóknak és kutatóknak, igazságügyi klinikai szakpszichológusoknak.
https://akjournals.com/view/journals/0016/80/1/article-p24.xml
Lehet-e virtuálisan körbefutni a Balatont, azaz motiválhat-e a sportolásra az okostelefon?
Varga Attila és Révész László (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Sporttudományi Intézet munkatársai) „Az okostelefon alkalmazásának hatása testnevelésórán” c. tanulmánya az alábbi kérdésekre ad választ: hogyan befolyásolja a tanulói teljesítményt és motivációt a testnevelésórai okostelefon-használat? Milyen pszichés összetevői vannak a fizikailag aktív életvitelnek? Mi befolyásolja, hogy a tanulók jól, vagy rosszul teljesítenek a testnevelésórán? Hogyan erősítheti a pszichológiai tudás a testnevelő tanárok pedagógiai tudását a tanulók eredményesebb oktatásában? Van-e lehetősége és jelentősége az eszközhasználatnak a testnevelés tanításában is?
A tanulmányt haszonnal forgathatják testnevelő tanárok és edzők, oktatástechnológusok, tantervfejlesztők, oktatáskutatók, egészségpszichológusok, iskolaigazgatók, tanárképző programok tervezői és pedagógushallgatók.
https://akjournals.com/view/journals/0016/80/1/article-p49.xml
Hogyan mérhetjük a szülő-gyermek kapcsolatokat a gyermek szemével?
Karlócai Zsófia, Jersele Adél, Szabó Brigitta és Miklósi Mónika (ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem, Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszék munkatársai) „A Családi Kapcsolatok Teszt (FRT) magyar változatának elkészítése és pszichometriai jellemzői” c. kutatásukban az alábbi kérdésekkel foglalkoznak: milyen rizikófaktorok és protektív faktorok állnak összefüggésben a gyermekek életminőségével? Milyen hatással vannak az apák és az anyák a gyermekek érzelmi megküzdésére? Hogyan hat az anyai és apai korlátozás, az apai és anyai elismerés, az anyához és apához való hasonló gondolkodás a gyermekek internalizáló és externalizáló tüneteire, proszociális viselkedésére, valamint az életminőségére?
A tanulmányt kiemelten ajánljuk fejlődéslélektannal, egészségpszichológiával foglalkozó kutatóknak, klinikai pszichológusoknak, családterápiás és igazságügyi gyakorlatban dolgozó szakembereknek, gyermekpszichológusoknak és természetesen szülőknek. Kérjük, ha ezt olvasta, juttassa el lehetséges érintettekhez is.
https://akjournals.com/view/journals/0016/80/1/article-p68.xml
Milyen kapcsolatban áll a szorongás, az önbizalom és a versenyteljesítmény a sportban?
Kovács Krisztina (Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, Pszichológia és Sportpszichológia Tanszék) „Egy új sportolói állapotszorongás kérdőív, a SAS-2H adaptációja” c. vizsgálatukban egy új, sportpszichológiai állapotszorongás skála (Sport Szorongás Skála-2, Sport Anxiety Scale-2, SAS, (Smith, Smoll és Schutz, 1990)) magyar változatának pszichometriai vizsgálatát végezték el. A vizsgálatban 361 sportoló vett részt. Hogyan függ össze a sportolói szorongás és a sportteljesítmény? Milyen okok húzódhatnak meg a nyomás alatt visszaeső teljesítmény gyakran előforduló jelensége mögött? Hogyan lehet megfelelő motivációs klíma megteremtésével csökkenteni ezt a hatást? Milyen szerepük van az egyéni különbségeknek a versenyteljesítmény viszonylatában?
A tanulmányt kifejezetten ajánljuk sportpszichológusoknak, sportolóknak, edzőknek és sportban dolgozó szakembereknek! Kérjük, ha ezt olvasta, juttassa el lehetséges érintettekhez is.
https://akjournals.com/view/journals/0016/80/1/article-p94.xml
Ha jóban vagyunk a testünkkel - avagy hogyan járul hozzá a test megbecsülése a pszichológiai jólléthez?
Őry Fanni és Meskó Norbert (Pécsi Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet munkatársai) „A Test Megbecsülése Skála átdolgozott változatának (BAS2) vizsgálata magyar nyelven, Z generációs nők körében” c. tanulmányát olvasva a következő kérdésekre kaphatunk választ: Miként befolyásolja a nők pszichés jóllétét a testi jelzésekre való odafigyelés? Milyen közvetítő szerepe van a közösségi média felületeinek? Milyen veszélyekkel járhat a testi érzések és érzelmek csökkent tudatossága? Mit takar a testtárgyiasítás fogalma? A kutatásban a test pozitív megközelítését, az önelfogadást és a saját test tiszteletét hangsúlyozó állításokat tartalmazó Test Megbecsülése Skála vizsgálatát végezték el a szerzők, megállapítva, hogy a mérőeszköz kiválóan használható olyan kutatásban, amely a testképet pozitív aspektusból közelíti meg és kívánja vizsgálni.
Ajánljuk a cikket a Klinikai pszichológusok és tanácsadók, Egészségfejlesztési és prevenciós szakemberek a testkép és mentális egészség kutatóinak illetve nőknek, különösen Z generációsoknak. Kérjük, ha olvasta ezt juttassa el lehetséges érintettekhez is.
https://akjournals.com/view/journals/0016/80/1/article-p108.xml
Megbízhatóan mérhető-e a magyar sportolók versenyszorongása?
Tóth Renátó (Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Doktori Iskola), Sipos Kornél és Tóth László (Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Pszichológia és Sportpszichológia Tanszék munkatársai) „A magyar Versenyszorongás Skála (CSAI-2HR) validitás- és reliabilitásvizsgálata, valamint standard értékeinek meghatározása” c. tanulmányukban a Versenyszorongás Skálát (CSAI-2H) validálták, és létrehozták a módosított Versenyszorongás Skálát, amely megfelelő pszichometriai jellemzőket mutat magyar mintán. A kutatásban 407 amatőr és profi, egyéni és csapatsportoló vett részt. A férfiakra vagy nőkre jellemző-e inkább a magasabb szorongás? Van-e nemek közti eltérés az önbizalom szintjében, illetve a korosztályok közt?
Sportpszichológusok, edzők és trénerek, (amatőr és profi) sportolók, pszichológus hallgatók egyaránt haszonnal forgathatják a tanulmányt! De bárki, aki versenyzik, hasznos ismereteket szerezhet. Kérjük, ha olvasta ezt, juttassa el lehetséges érintettekhez is.
https://akjournals.com/view/journals/0016/80/1/article-p133.xml
IZGALMAS KÖNYVISMERTETÉSEK
A lapszámban két színes könyvismertetés is található!
A Győri Miklós, Billédi Katalin és Bolla Veronika szerkesztésében 2023-ban megjelent A humán fogyatékosságok pszichológiája – a gyógypedagógiai pszichológia alapjai c. hiánypótló művet Vajda Zsuzsanna ismerteti. A gyógypedagógiai pszichológia korszerű ismereteit bemutató új, többszerzős szakkönyv a különféle területek avatott szakembereinek közvetítésében az angolszász szellemiséget követő nemzetközi trendhez alkalmazkodva mutatja be a széles körben alkalmazott új szemléletet, az azt megalapozó új kutatási területeket és más szakmai újdonságokat, értelmezve azt a gyakorlat és az egyetemi hallgatók számára.
Borgos Anna (HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont) Syrine Slim a Balassi Kiadónál 2023-ban megjelent Két magyar pszichoanalitikus esete Párizsban. Legenda, élet és titkok c. könyvét ismerteti, amely a magyar származású, Párizsba emigrált analitikus pár, Ábrahám Miklós / Nicolas Abraham (1919–1975) és Török Mária / Maria Torok (1925–1998) pályáját, annak egy kitüntetett epizódját mutatja be nagy részletességgel, egyben az analitikus képzés intézményes folyamatának elemzésére is vállalkozva.
Amennyiben bármelyik vizsgálat érdekli, szeretne kapcsolatba lépni a szerzőkkel, akkor keresse Saád Judit szerkesztőségi titkárt (pszichoszemle@gmail.com).
Kérjük, juttassa el a tanulmányokat lehetséges érintettekhez is!
Amennyiben a 2025/1. számot meg szeretné vásárolni, akkor kérjük írjon az alábbi email címre: customerservice@akjournals.com
Amennyiben egy meghatározott cikk érdekli, akkor az alábbi linken keresztül tudja megrendelni: http://www.akademiai.com
Az írások egyben megtekinthetők, letölthetők itt: https://akjournals.com/view/journals/0016/80/1/0016.80.issue-1.xml