Kamaszgondok, lemorzsolódás és mesei szerepkörök a friss MPSZ-ben
A tartalomból
Hogy érzik magukat az érett felnőttek?
Ilea Izabella, Jenei Dániel és Vincze Orsolya (a Pécsi Egyetem Pszichológiai Intézetének munkatársai) a Loyola Generativitás Skála (LGS-18) magyar nyelvű változata létrehozásának céljából végeztek kutatást. A generativitás fogalma a pszichológiában azt az általános attitűdöt jeleníti meg, amely során az egyén a közössége irányába történő elköteleződése révén igyekszik hozzájárulni a következő generáció jóllétéhez. A tanulmányt elolvasva az alábbiakat tudhatjuk meg: Milyen értelmezési vannak a generativitásnak a pszichológiában? Hogy változik az emberélet során? Vajon a nőket vagy a férfiakat jellemzi magasabb generativitás? Milyen egyéb egyéni és társas jellemzőkkel áll összefüggésben? Mit és hogyan mér a Loyola Generativitás Skála? A 624 főből álló magyar mintán végzett kutatás eredményei igazolják, hogy a Loyola Generativitás Skála magyar nyelvű változata megfelelően megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyul a generativitás mérésére felnőtt kísérleti személyek körében.
https://akjournals.com/view/journals/0016/77/2/article-p163.xml
Hogyan növelhető a társas kompetencia serdülőkorban?
Siegler Anna, Csernus Fanni, Dézma Lilla, Ilea Izabella (Pécsi Tudományegyetem Pszichológia, Doktori Iskola), valamint Serdült Sára és Bigazzi Sára (a Pécsi Tudományegyetem, Szociál- és Szervezetpszichológia Tanszékének munkatársai) egy 296 fős 14-18 évesekből álló diák mintán, a Megtartó Közösségek Program hatékonyságvizsgálatán keresztül vizsgálták a fiatalok társas-társadalmi készségeinek fejleszthetőségét. Mit takar a szociális kompetencia fogalma? Mi jellemzi a társas nevelést, illetve annak társadalmi gyakorlatát a mai Magyarországon? Mit tesz az iskola ezen kompetencia fejlesztése terén általában és célzottan? Miből áll a Megtartó Közösségek Program? Milyen mérőeszközöket vontak be a vizsgálat vezetői a programban részt vevők empátiájának/fenyegettségérzésének/előítéletességének/énhatékonyságának/kollektív cselekvési szándékának mérésére? Hogyan mérték a kutatók a program hatását? És mennyire találták hatékonynak? A cikkben ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk.
https://akjournals.com/view/journals/0016/77/2/article-p183.xml
Az informatikus hallgatók esete a diszkrét matematikával – azaz a hallgatói lemorzsolódás vizsgálata az ELTE programtervező informatika szakán
Takács Rita, Oláh Attila (ELTE Pszichológiai Intézet), T. Kárász Judit (ELTE Neveléstudományi Intézet), Takács Szabolcs (Károlyi Gáspár Református Egyetem, Pszichológiai Intézet) és Horváth Zoltán (ELTE Informatikai Kar, Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék) tanulmányukban az intervenciós programok fontosságára hívják fel a figyelmet a tanulmányi siker érdekében, betekintést nyújtva a hallgatók megtartásának stratégiáiba. A kutatók a felsőoktatási lemorzsolódás szempontjából kritikus informatikai képzést vizsgálták. Az ELTE programtervező informatikus szak hallgatóinak egy 3673 főből álló mintáját elemezték 2010 és 2017 között a lemorzsolódás megelőzése érdekében a karon bevezetett oktatási reform hatásának vizsgálata céljából. Milyen okok húzódnak meg a lemorzsolódás mögött, milyen elméleti modelljei léteznek a lemorzsolódásnak? Milyen tudományos eredmények születtek eddig az intervenciós technikák eredményeiről? Mit jelent egy tantárgy „meredeksége” az adott modellben? Változtak-e az eredményességi minták az oktatási reform előtt és után? A kutatók a lemorzsolódást a hallgatók tantárgyi eredményességén keresztül vizsgálták az IRT (Item Response Theory) modellt alkalmazva. Jelen eredmény segítheti a jövőbeli tanulásmódszertani és egyéb preventív intézkedési csomagok bevezetését a különböző intézményekben.
https://akjournals.com/view/journals/0016/77/2/article-p209.xml
A hős, a királykisasszony és a gonosz mostoha – szerepkörök és funkciók a fejlődéslélektan tükrében
Paczur Hanna, Orbán Rebeka, Péley Bernadette (Pécsi Tudományegyetem, Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszék) és Vincze Orsolya (Pécsi Tudományegyetem, Szociál- és Szervezetpszichológia Tanszék) 34 mese tartalomelemzését végezte el a V.J. Propp által kategorizált szerepkörök és szereplőfunkciók mentén. Milyen változások következnek be a mesék formai-strukturális jellemzőiben a cselekmény sűrítésének hatására? Van-e különbség a klasszikus mesék és rövidített változataik között a fejlődéslélektani szempontból betöltött funkciójuk alapján? A tanulmányt haszonnal forgathatják gyermekpszichológusok, egészségpszichológusok és szülők.
https://akjournals.com/view/journals/0016/77/2/article-p231.xml
Miért okoznak testi sértést maguknak egyes kamaszok?
Reinhardt Melinda (az ELTE Pszichológiai Intézet, Zuglói Egészségügyi Szolgálat) áttekintő tanulmányában a nem öngyilkossági szándékkal történő szándékos önsértő viselkedés (nonsuicidal self-injury – NSSI) elméleteit és modelljeit tekinti át biológiai, pszichológiai és társas szempontból. Ha fellapozza a tanulmányt, az alábbi kérdésekre kaphat választ? Kik és miért vesznek részt önsértésben? Lehetnek-e az önsértés hátterében genetikai faktorok? Milyen pszichológiai modelljei vannak az önsértésnek? Összefügg-e az önsértés a társas deficittel? Milyen egyéb magyarázó elméletek léteznek? Az áttekintés hasznos támpontokat szolgáltat egy komplex magyarázó modell megalkotásához.
https://akjournals.com/view/journals/0016/77/2/article-p245.xml
Kik körében gyakoribb az abszolút hallás?
Herczeg Attila és Szabó Pál (Debreceni Egyetem, Humán Tudományok Doktori Iskola) az abszolút hallás (AH) interdiszciplináris jelenségét tekintik át, amely genetikai, idegtudományi, muzikológiai és pszichológiai kutatások tárgya is egyben. A rövid tudománytörténeti áttekintést követően a szerzők az alábbi izgalmas kérdéseket taglalják: Milyen előnyei és hátrányai vannak az abszolút hallásnak? Milyen módszerekkel vizsgálható? Mennyire elterjedt ez a jelenség és kik körében magasabb az előfordulása? Mik lehetnek az abszolút hallás okai? Milyen hatásai lehetnek a korai életszakaszban elkezdett zenei képzésnek? Milyen idegrendszeri korrelátumai vannak? Az áttekintő írást egyaránt ajánljuk zenészeknek, zenepedagógusoknak, kognitív pszichológusoknak, valamint klinikai pszichológusoknak.
https://akjournals.com/view/journals/0016/77/2/article-p271.xml
Könyvismertetések
A. Gergely András a pszichiáterként dolgozó, drogfogyasztással, függésekkel, a vágyfüggő létmódok lélektanával foglalkozó Gerevich József három opuszból álló művét mutatja be, továbbá két recenziót is olvashatunk a Pléh Csaba szerkesztésében az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenő nagyszabású és innovatív koncepciójú Pszichológia című kötetről, Munding Márton és Bereczkei Tamás tollából.
A. Gergely András: A szerelem felé törekvés legfőbb értelme: Gerevich József „vágyművészeti” albumai és üdvözlése (korlátozott hozzáféréssel!)
https://akjournals.com/view/journals/0016/77/2/article-p291.xml
Munding Márton: Pléh Csaba (főszerk.): Pszichológia
https://akjournals.com/view/journals/0016/77/2/article-p299.xml
Bereckezi Tamás: Pléh Csaba (főszerk): Pszichológia
https://akjournals.com/view/journals/0016/77/2/article-p305.xml
FOLYTATÓDIK ÚJ ROVATUNK!
Visszatekintés – Kik az 1960-as években újraindult magyar pszichológiai kutatások nagy alakjai?
Az előző lapszámban indult rovatban folytatjuk a kor egy-egy jelentős, ám a korabeli publikációs lehetőségek hiánya miatt mára jobbára feledésbe merült kutatók kutatásainak rövid ismertetését. A második számban Engländer Tiborral ismerkedhetnek meg az olvasók, Faragó Klára tolmácsolásában.
https://akjournals.com/view/journals/0016/77/2/article-p307.xml
Amennyiben bármelyik vizsgálat érdekli, szeretne kapcsolatba lépni a szerzőkkel, akkor keresse Saád Judit szerkesztőségi titkárt (pszichoszemle@gmail.com).
Amennyiben a 2022/2. számot meg szeretné vásárolni, akkor kérjük írjon az alábbi email címre: customerservice@akjournals.com
Amennyiben egy meghatározott cikk érdekli, akkor az alábbi linken keresztül tudja megrendelni: www.akademiai.com
Az írások egyben megtekinthetők, letölthetők itt: https://akjournals.com/view/journals/0016/77/2/0016.77.issue-2.xml