Testről és lélekről világjárvány idején

Az előadók olyan témákat járnak körül, amelyek bár a járványhelyzet előtt is jelentős problémának számítottak, a pandémia és az azzal együtt járó életmódváltás hatására még inkább felerősödtek.

Időpont: 2021. november 23. 17:00-18:30
Helyszín: online

Facebook-esemény

Program:

17:00 – 17:30 Reinhardt Melinda: Nem öngyilkossági szándékú önsértés a COVID-járvány alatt 

A nem öngyilkossági szándékkal történő szándékos önsértés az utóbbi évtizedben egyre gyakoribbá vált a kamaszok körében. Serdülőknél legalább egyszeri előfordulását a különböző kutatások 18 és 40 százalék közé teszik, emiatt néhány szerző a serdülőkor egyik „járványaként” tekint a jelenségre. Az előadás a szórványos szakirodalmi adatok alapján összefoglalja a két járvány „találkozásának” lélektani aspektusait: a COVID-19 pandémia lehetséges hatásait a kamaszkori önsértésre, másrészt részletes hazai eredményeket is bemutat közvetlenül a járvány indulása előtti időszakból.

17:30 – 18:00 Vizin Gabriella: Kognitív szemléletű pszichoonkológiai ellátás járvány idején

A második előadás egy kognitív viselkedésterápiás (CBT) szemléletű pszichológiai intervenciót mutat be pszichoonkológiai ellátásban résztvevő, emlőrákkal küzdő hölgyek körében. Az első csoport a COVID-19 járvány kezdetekor indult, majd a 10 alkalmasra tervezett, heti rendszerességgel zajló csoport az online térbe kényszerült. A transzlációs folyamat részeként zajló hatékonysági vizsgálatok eredményei a program hatékonyságára utalnak a résztvevők szorongásos és depresszív tünetei, valamint traumatizáltsággal összefüggő nehézségei csökkentése tekintetében. Az előadás során a kognitív szemléletű pszichoonkológiai programról és az online csoportok hatékonyságáról számolunk be.

18:00 – 18:30 Kun Bernadette: Pandémia, home office és munkafüggőség

A  munkafüggőséget számos személyiségbeli, szervezeti, strukturális és társadalmi tényező befolyásolja. A COVID-19 járvány olyan változásokat hozott az életünkben, amelyek jelentősen átalakították a munkavégzési szokásainkat. Az előadásban számba vesszük azokat a jellemzőket (pl. otthoni munkavégzés, folyamatos online jelenlét, bizonytalanságérzésből fakadó teljesítménykényszer, munka-család konfliktus), melyek fokozhatják nemcsak a túlzott munkavégzést, hanem a munkafüggőség tüneteinek erősödését is.