A serdülőkor a gyerekkor és a felnőttkor közötti átmenet időszaka. Jelentős fizikai és pszichés változásokkal, az agy strukturális átalakításával jellemezhető. Második szenzitív periódusnak is nevezik, mert a gyermekkort követően az agy ismét rendkívül nyitottá válik a tanulás és tapasztalat hatására, és egyben nagyon sérülékeny is az esetlegesen hiányzó meghatározó élmények vagy a káros környezeti tényezők hatásaival szemben. Amennyiben a következő generációt egészséges felnőttként szeretnénk viszontlátni, egyértelműen fontos ennek a fejlődési szakasznak a pontosabb tudományos megértése. Ugyanakkor a tudomány számára ugyanolyan fejtörést jelentenek a kamaszok, mint szüleik számára. Nem ismert például, hogy tapasztalat és a pubertással kapcsolatos érés milyen arányban járulnak hozzá a fejlődésükhöz. Míg a kutatók általában kronológiai kor mentén vetik össze a kamaszokat, köztudott, hogy biológiai érettségben jelentős különbségek lehetnek az azonos korúak között. Nem ismert, hogy a hormonális hatásra jelentkező érési folyamatok kezdeti idejének mi lehet a szerepe. Kutatásaink során új szemlélettel ás új eszközökkel közelítjük meg ezt a témát. Világosan disszociáltjuk az életkor és a biológiai kor hatásait. Az agyi, kognitív és érzelmi fejlődést nem csak az életkor, de a biológiai kor függvényében is vizsgáljuk.

A képzelet jelenlegi elmélete szerint a képzelet nem más, mint az érzékelés gyenge formája, és az agykérgi vizuális feldolgozás felülről lefelé haladó pályái közvetítik. Az afantázia jelensége ugynakkor arra buzdítja a kutatókat, hogy a képzeleti erő szubjektív jelenségének objektív mutatóit keressék, és a neurális korrelátumokat ezekkel kapcsolatban állapítsák meg. Kutatásunkban  vitatjuk a képzelet "gyenge percepeció" elméletét, és a képzeletet az agy assziciatív területeihez kötjük.

Az alváslaboratóriumban teljes éjszakás poliszomnográfiás felvételeket készítünk, vizsgáljuk az alvás szerkezetét, a lábmozgásokat, elemezzük az alvás EEG adatok spektrális jellemzőit, az alvás mélységét, az alvási orsókat, az agykérgi szinkronizációt. Ezeket a módszerekt viselkedéses vizsgálatok adataival kiegészítve az alvás tanulás összefüggéseit és az alvás fejlődését vizsgáljuk.

A perceptuális stabilitás és érzékenység dinamikus egyensúlyát vizsgáljuk egy binokuláris rivalizációs paradigmában, szemmozgások segítségével, felnőttekben, gyermekekben és serdülkben egyaránt.