Katasztrófa- és kríziskezelő szakpszichológus

A szakirányú továbbképzés célja, hogy a különböző – egészségügyi, pedagógiai, szociális, rendvédelmi, gazdasági, ipari – területeken dolgozó pszichológus szakemberek elméleti és gyakorlati szinten egyaránt felkészültek legyenek katasztrófakrízis, illetve egyéb súlyos válsághelyzet esetén a segítő beavatkozásra. A résztvevők a képzés során olyan készségeket és eljárásokat sajátítanak el, amelyek által képessé válnak arra, hogy kompetensen vegyenek részt a katasztrófa-, illetve krízishelyzetek sürgősségi, közép- és hosszú távú kezelésében és prevenciójában. 

A szakirányú továbbképzés fókuszában annak megismertetése és gyakorlása áll, hogy a különböző specializációval rendelkező pszichológusok katasztrófa-, és egyéb krízishelyzetekben hogyan vehetnek részt leghatékonyabban abban a teammunkában, amely ilyenkor jól felépített szervezeti keretben, több szakterület képviselőinek együttműködésével zajlik. Ennek érdekében szereznek ismereteket a katasztrófák, válságok, traumák pszichés és szociális jellemzőiről, sajátítanak el intervenciós technikákat, és ismerik meg a saját (eredeti) specializációjuk funkcióját ilyen helyzetekre adaptáltan (azaz, mi a feladata és kompetenciája katasztrófa-, illetve krízishelyzetben pl. egy tanácsadó vagy klinikai, stb. specializációjú pszichológusnak, és milyen munkamegosztásban célszerű dolgoznia).

A felvétel feltételei: 

a) pszichológia mesterképzési szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerzett végzettség és szakképzettség, valamint bármely szakirányú továbbképzési szakon szerzett szakpszichológusi szakképzettség1 

vagy 

b) pszichológia mesterképzési szakon (korábban egyetemi szintű képzésben) szerzett végzettség és szakképzettség, valamint legalább három év igazolt, pszichológus munkakörben eltöltött, katasztrófa-, illetve kríziskezelést is megkövetelő gyakorlati munkavégzés (pl. rend- vagy honvédelem területén).

A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek: 

Ismeretek: 

• a katasztrófák és krízishelyzetek jellemzői; 
• a katasztrófák és krízisek kezelésének folyamata (prevenció, intervenció, utógondozás) és szervezeti rendszere; 
• a súlyos stresszhatások fiziológiai és pszichológiai hatásai, és azok kezelésének lehetőségei; 
• a traumatizáció különböző formáinak jellemzői, valamint rövid- és hosszútávú kezelésük lehetőségei; 
• a stresszreakciók és a traumatizáció specifikumai gyermekeknél, időskorúaknál, kisebbségekhez tartozóknál (pl. fogyatékkal élőknél, kisebbségi vagy idegen kultúrákhoz tartozóknál, stb.); 
• a segítők pszichés egyensúlyát veszélyeztető körülmények és azok hatásának prevenciója; 
• a szervezeteket (pl. oktatási intézmények, nagy létszámú munkahelyek) érintő katasztrófák kezelésének pszichológiai elvei és módszerei; 
• az egyéni- és közösségi reziliencia támogatásának lehetőségei, a katasztrófapasztorációt is beleértve; 
• a gyászfeldolgozás elvei és módszerei; 
• a mediáció valamint a resztoráció módszere és alkalmazásuk lehetőségei a katasztrófa- és kríziskezelésben; 
• a katasztrófa- és kríziskezelés kommunikációs és etikai jellemzői és szabályai (a kisebbségek és különböző kultúrák sajátosságaira is tekintettel); 
• a pszichológus kompetenciahatárai alapján szükség esetén más szakemberekkel, illetve intézményekkel való együttműködés. 

A jelentkezőtől elvárt képességek és készségek: 

• fejlett önismeret, képesség az önreflexióra; 
• érett empátiás készség; 
• az érzelmek és impulzusok megfelelő kontrollja; 
• kitartás és feszültségtűrés képessége; 
• jó kommunikációs készség; 
• megfelelő fizikai állóképesség; 
• megfelelő jártasság a már meglévő szakmai specializációja területén. 

Attitűdök: 

• előítéletmentes, segítőkész viszonyulás az emberekhez; 
• nyitottság és tisztelet a különböző specializációjú szakembertársak tudása iránt; 
• a kritikus helyzetek kezelésére felépített szervezeti hierarchiában a kijelölt feladat fegyelmezett végrehajtása, az együttműködés szükségességének elfogadása. 

A képzés során fejlesztendő készségek: 

• az önismeret mélyítése; 
• az önreflexió készségének fejlesztése; 
• a feszültségtűrés fejlesztése; 
• az optimális empátiás készség fejlesztése; 
• az együttműködési készség fejlesztése; 
• a kapcsolatteremtő készség fejlesztése; 
• a saját kompetenciahatárok pontos felismerése. 

A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 

A katasztrófa- és kríziskezelő szakpszichológus szakmát megalapozó elméleti ismeretek: 

• a stresszhatások és a fiziológiai, valamint pszichés stresszreakciók jellemzői; 
• a traumatizáció különböző formái és azok kezelési lehetőségei; 
• gyermekek, időskorúak, krónikus betegek krízis- és traumakezelése; 
• kisebbségi, fogyatékkal élő, illetve kulturális mássággal rendelkező csoporthoz tartozók krízis- és traumakezelése. 
• Szakterületi ismeretek (előadások, szemináriumok): 
• a katasztrófakrízis folyamata és kezelésének szervezeti rendszere; 
• szervezeteket, intézményeket (iskolák, nagy létszámú munkahelyek) érintő katasztrófák/krízisek kezelésének pszichológiai elvei és módszerei; 
• a segítők krízisei és szupervíziójuk; kommunikációs sajátosságok és etikai szempontok a katasztrófa- és kríziskezelés során. 

A katasztrófa- és kríziskezelés gyakorlati alkalmazása: 

• sürgősségi beavatkozás katasztrófát, traumát átélt személyeknél; 
• választható tárgyként: a fogyatékkal élők ellátása katasztrófatraumát követő helyzetekben; 
• resztoráció alkalmazása katasztrófatraumát követő helyzetekben. 

Kötelező szakmai gyakorlat: 

• katasztrófa-/krízisprevenciós tréning intézmények (pl. iskola, önkormányzat, nagy létszámú munkahelyek) munkatársai számára – szupervízióval; 
• katasztrófát/krízist átélt személy vagy közösség utógondozásában részvétel szupervízióval. 

Szabadon választható tárgyak. 

Szakdolgozat. 

Az aktuálisan folyó képzések mintatantervei ezen az oldalon érhetők el. 

A szakképzettség alkalmazása

A kríziskezelés módszereinek ismerete a pszichológia valamennyi intervenciós területén szükséges, ám a súlyos krízisek (mint pl. katasztrófakrízis) esetében mélyebb és speciálisabb szaktudással valósítható csak meg a leghatékonyabb rendszerszintű intervenció. 

Alkalmazási területek: 

• különböző típusú katasztrófahelyzetek kezelésében részvétel hazai környezetben és külföldön; 
• krízis-helyzetek egyént, közösséget (akár csak családot) érintően, illetve intézményekben (nevelési-oktatási intézmények, egészségügyi és szociális intézmények, kisebb és nagyobb létszámú ipari, szolgáltató, stb. munkahelyek).