Az esport mint karrierlehetőség

Bár a többségi társadalom a számítógépes játékokra a kikapcsolódás egy formájaként tekint, egy kisebb réteg számára profi esport játékossá válni egy jól fizető karrierlehetőséget jelent. Az esport játékosok csapatban vagy önállóan versengenek egymással, egy vagy több számítógépes játékban. A 2000-es évek elején kezdett népszerűvé válni az esport a játékos közösségekben, mára több mint 200 milliós nézőtáborral bír. A szervezett esport bajnokságoknak mára hasonló szabályrendszerük és közvetítésük van, mint a hagyományos sporteseményeknek, az edzők hasonló követelményeket támasztanak az esportolók számára, sőt egyes amerikai egyetemek még sportösztöndíjat is ajánlanak az esportolóknak. Az esport a növekvő népszerűségével a tradicionális sport képviselőinek figyelmét is felhívta, valamint új foglalkozások is létrejöttek, úgy mint: professzionális esportolók, esport menedzserek, esport edzők, esport pszichológusok stb. Mindezen tényezők miatt nem véletlen, hogy a játékosok karrierlehetőséget látnak az esportban, különösen a legfiatalabbak, akik a legnagyobb szeletét képviselik az esportot nézőknek.

Az esportolóvá válás, mint karrierút, heves vitákat váltott ki a terület kutatói körében. Egyes szakértők úgy gondolják, hogy a professzionális szintű versengés negatívan befolyásolhatja a számítógépes játék, mint szabadidős tevékenység koncepcióját, és a külső motiváció veszi át a belső motiváció helyét (a díjak, a pénz szerepe, a játék, mint örömteli szabadidős tevékenység felett). Más kutatások kimutatták, hogy még a profi esportolók esetében is a belső ösztönzők kerülnek előtérbe a külsőkkel szemben. Korábbi tanulmányok arról számolnak be, hogy a verseny, a kihívás keresése, a társas faktorok és a fejlődés iránti vágy a legfőbb motivációs tényezők a profi esport játékosok körében, valamint, hogy a profi játékosoknak más motivációik vannak, mint a szabadidős játékosoknak és a motivációk különbözhetnek a karrierút egyes állámásain is.

A Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék kutatásának alanyai a legnagyobb hazai online játékos közösségből kerültek ki (GameStar.hu). A felmérés online kérdőíves módszerrel készült, összesen 190 fő bevonásával. A motivációk között az alábbiakat vizsgálták: társas motiváció (“azért játszom, hogy megismerjek embereket”), menekülés motiváció (“azért játszom, hogy elfelejtsem a valós életet”), versengés motiváció (“azért játszom, mert szeretek nyerni”), megbirkózás motiváció (“azért játszom, mert ez segít levezetni a stresszt”), készségfejlesztés (“azért játszom, mert fejleszti a készségeimet”), fantázia motiváció (“azért játszom, mert ilyenkor más bőrébe bújhatok”), és rekreáció motiváció (“azért játszom, mert szórakoztató”). Az eredményekből az derült ki, hogy a nagy többség online versenyeken vesz részt, és csak egy kisebbség versenyez offline. Átlagosan 3-4 éve versenyeznek a versenyzők, a versenyzők közel fele pedig legalább 1 órát készül naponta egy versenyre. A játékosok több mint egyharmadának volt az a terve, hogy profi esportolóvá válik, ugyanakkor a vizsgált mintából csak három játékos volt profi csapat tagja vagy profi egyéni játékos.

A kutatás legfőbb megállapítása, hogy a vizsgált motivációk közül a legerősebb a versengés volt, utána a készségfejlesztés és a társas motiváció. Ez egybecseng a korábbi kutatások eredményeivel, amik azt találták, hogy a versengés, mint motiváció hasznos az esportolóvá válás folyamatában. Sőt, magának a játékélménynek is pozitív hatása van az esportolóra és belső motiváló tényezővé válik, így a versengés segíti az esport játékosokat a karrierjük korai szakaszában és később is, amikor a nyerés vagy vesztés élményével kell megbirkózniuk. A készégfejlesztés, mint motiváció nemcsak belső ösztönző, hanem külső követelmény is lehet annak érdekében, hogy a játékosok minél inkább alkalmazkodjanak a szabályok változásához, a többi játékos játékstílusához és a csapattársaikhoz. A társas motiváció olyan területeken jelenik meg, mint például a kapcsolatok létesítése és fenntartása a csapattagokkal, vagy az igény arra, hogy egy közösség tagjává váljon a játékos. A megküzdés motiváció negatívan befolyásolta a karrierutat, ez megerősíti azt a korábbi nézetet, hogy a játékosok célja nem az, hogy megszabaduljanak a stressztől, hanem sokkal inkább az, hogy fejlesszék magukat és sikeressé váljanak. A kutatók azt találták továbbá, hogy minél fiatalabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel tervez profi esport karriert.  A motivációk megértése segítheti az edzőket a csapatokat érintő célzott és hatékony döntések meghozatalában. Mivel azonban előfordulhat problémás játékhasználat is a játékosok között, a jövőbeli kutatásoknak érdemes a legfiatalabb játékosok pszichológiai sérülékenységére is fókuszálnia.

A cikk itt érhető el: Career as a Professional Gamer: Gaming Motives as Predictors of Career Plans to Become a Professionel Esport Player