Kiadvány a távolléti oktatásról

Az előre hozott tavaszi szünet után a magyar felsőoktatásban folytatódik a félév, a hallgatók azonban nem látogathatják az egyetemek épületeit, nem találkozhatnak oktatóikkal és hallgatótársaikkal, nem használhatják a könyvtári olvasótermeket sem. Hogyan tovább? Mit jelent és hogyan működik a távolléti oktatás? Az ELTE PPK szakemberei már a rektori szünet kihirdetésének pillanatában hozzáfogtak annak az átfogó, jól rendszerezett segédletnek az összeállításához, amely első sorban a kar oktatóit, de emellett bármely felsőoktatásban dolgozó kollégát hivatott segíteni a tanítás-tanulási folyamat támogatásának új szemléletű megszervezésében. A kiadvány ingyenesen letöltető a PPK honlapjáról.

Még nem telt el egy hét sem azóta, hogy az ELTE PPK-n létrejött a távolléti oktatás megszervezését támogató munkacsoport, amelynek tagjai felmérték a karon órát tartó több mint 600 oktató és a több mint 5000 magyar és angol nyelvű képzésben részt vevő hallgató IKT-jártasságát, hogy az igényeikhez szabott útmutatót és mentorrendszert hozzanak létre a távolléti oktatásra való átállás minél zökkenőmentesebb megszervezése érdekében. A Rónay Zoltán oktatási dékánhelyettes vezetésével működő munkacsoport tagjai Káplár-Kodácsy Kinga egyetemi tanársegéd (Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet), Horváth László egyetemi adjunktus, Kálmán Orsolya egyetemi adjunktus és Misley Helga egyetemi adjunktus (Neveléstudományi Intézet). Ők egyben a most megjelent kiadvány szerzői is Bereczki Enikővel és Rausch Attilával közösen.

Az ELTE PPK honlapján publikált kiadvány célja, hogy a távolléti oktatással és annak eszközrendszerével csak most ismerkedő és a már tapasztaltabb kollégák egyaránt gyakorlatias, igényekből és lehetőségekből kiinduló, könnyen értelmezhető és átlátható segítséget kapjanak a távolléti oktatás hatékony menedzseléséhez. A segédanyag kialakítása során a szerzők két alapelvet tartottak szem előtt. Egyfelől hangsúlyozzák, hogy szükség van egy egységes, a távolléti oktatást támogató, “virtuális osztálytermek” létrehozására lehetőséget adó megoldásra, és erre a célra a Canvas támogatott tanulásmenedzsment rendszert tartják a PPK-n a legalkalmasabbnak, ezért a Canvas funkcióit a segédanyag részletesen bemutatja. Másfelől áttekintik azokat a kiegészítő lehetőségeket, amelyekkel a Canvast (vagy a Moodle-t) már komfortosan használó oktatók biztosíthatják a távolléti oktatás módszertani változatosságát, a hallgatók tanulási sokszínűségét és a differenciálás hatékony megvalósítását.

A 80 oldalas segédlet hat fejezetre tagolva tekinti át a távolléti oktatás aspektusait. A bevezetőben a szerzők meghatározzák, mit is értünk távolléti oktatás alatt, szólnak arról, hogy milyen lehetőségei és korlátai vannak ennek a munkaformának, továbbá összefoglalják, hogy ebben a tanulási formában milyen jogai és kötelezettségei vannak az oktatóknak és a hallgatóknak. Emellett tisztázzák azt is, hogy a távolléti oktatás megvalósítása során a képzés-, szakirány-, specializációfelelősnek, a tantárgyfelelősnek és kurzus oktatójának mit érdemes átgondolnia az átállással kapcsolatban.

Ezt követi a „Kontaktból online” című fejezet, ahol a Canvas felületével kapcsolatos alapvető tudnivalókat, konkrét megoldásokat, részletesebb, vizuális és szöveges tartalommal ellátott segítséget olvashatnak az oktatók. Bemutatják a távolléti oktatásban még kezdő oktatók számára is könnyen értelmezhető, a Canvas LMS rendszerbe beépített főbb funkciókat, míg a haladók számára a Canvas LMS-be integrálható vagy bevonható leginkább praktikus külső alkalmazásokat. Áttekintik a Canvas LMS-be integrálható aszinkron lehetőségeket (hanggal kísért prezentáció, előadásvideó, hangos képernyővideó) és szinkron lehetőségeket (online konferenciák, webináriumok) az előadásokhoz és gyakorlatokhoz.  A fejezet végén pedig az egyszerű, gyors áttekinthetőség céljából táblázatban tematikusan összegezik a fejezetben bemutatott felületeket és megoldásokat.

A kötet második fele bőséges linkgyűjteménnyel szolgál, egy konkrét jó gyakorlat ismertetésén keresztül kitér a netikett témakörére, illetve tartalmazza az oktatói felmérés során felmerült kérdésekre adott válaszokat is GYIK formájában. A kiadvány zárófejezete a távolléti oktatás kulcsszavait, szakkifejezéseit magyarázó glosszárium.

A kiadvány szerzői elkötelezettek a felsőoktatás hosszú távú fejlesztése mellett, s bár a segédlet összeállításával a kialakult helyzet gyors és minél zökkenőmentesebb megoldását is szolgálni kívánják, bíznak abban, hogy a távolléti oktatásra való átállás során kialakítandó új munkaformák, megszerzendő készségek és nem utolsósorban a felsőoktatás-pedagógiai szemléletet formáló változások hosszú távon pozitív hatással lesznek a kari oktató-kutató munka fejlesztésére is. Kiadványunkat jó szívvel ajánljuk a PPK, az ELTE közössége és a teljes magyar felsőoktatás figyelmébe.

Letöltés egyben vagy fejezetenként:

Távolléti oktatást támogató módszertani segédanyag az ELTE PPK oktatói számára

Hivatkozási formula:
Bereczki, E. O., Horváth, L., Kálmán, O., Káplár-Kodácsy, K., Misley, H., Rausch, A., & Rónay, Z. (2020). Távolléti oktatást támogató módszertani segédanyag az ELTE PPK oktatói számára.
Budapest: ELTE-PPK.
ISBN 978-963-284-923-2