Nyugdíjas munkavállalók a munkaerőpiacon

A demográfiai adatok szerint Magyarország Európa többi nagy államához hasonlóan az elöregedő társadalom problémájával küzd. Az aktív korú népesség száma fokozatosan csökken, munkaerőhiány kezd megjelenni bizonyos szektorokban – jelezte a probléma aktualitását Tóth Máté. Hangsúlyozta, a növekvő munkaerőhiányra a jövőben megoldás lehet a nyugdíjas foglalkoztatás, ami makroszinten a gazdaságot segítené, mikroszinten pedig a nyugdíjasok jobb életkörülményeihez vezetne.

Tóth Máté 2020-ban, a tudományos diákköri tevékenység keretében Csehné dr. habil. Papp Imola egyetemi docens vezetésével folytatott kutatást arról, hogy jelenleg mennyire lehet meghatározó a nyugdíjas foglalkoztatás, illetve milyen okokból marad valaki idős korában is a munkaerőpiacon. A válaszadók elérését több nyugdíjas szövetkezet is segítette, így több mint száz főt sikerült bevonni a kutatásba.

A válaszok megerősítették azt az előzetes feltételezést, miszerint a nyugdíj utáni munkavállalás nem kizárólag anyagi okokból történik: a nyugdíjas válaszadók kevesebb mint 50 százaléka jelölte meg csak a keresetkiegészítést a munkavégzés indokaként. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint ráadásul nem is jogosult a munkabér mellett egyidejűleg történő nyugdíjfolyósításra az, aki nyugdíjasként is a közszférában szeretne tovább dolgozni.

A kutatás rávilágított a kifizetési szabályozással összefüggő időskori foglalkozásváltás jelenségére is. A válaszadók döntő többsége nyugdíjazása előtt közalkalmazotti jogviszonyban állt vagy irodai munkát végzett, most pedig jellemzően más szektorban, más foglalkozási körben találnak munkát azok, akiknek fizikális, egészségi állapota megengedi, hogy tovább dolgozzanak a felszabadult idejükben. Ezt jól mutatja az a statisztikai adat is, miszerint a nyugdíjas munkavállalók csak 19 százaléka végez hasonló jellegű munkát, mint nyugdíjazása előtt.

Tóth Máté szerint ugyanakkor az idősek nyugdíjazásuk utáni foglalkoztatása mindenkinek előnyös lenne, hiszen a szervezeti klímát, a munkafolyamatokat és a külső környezetet jól ismerve mentorként segíthetik a fiatalabb munkatársakat. Megfontolandó továbbá, hogy a nyugdíjas szövetkezetek a jövőben ne csak a munkaerőpiaci visszalépést segítsék elő, hanem figyelmet fordítsanak az önkéntes munkavégzés szorgalmazására is – vetette fel a hallgató hozzátéve, hogy a lehetőségek tárháza elég bő, ugyanakkor míg Nyugat-Európában bevett szokás, addig itthon még csak kevés példa van rá.

A 2019-ben bekövetkezett jogszabályi változások ezzel szemben a közszférán kívüli, szja-fizetési kötelezettséggel bíró időskori foglalkoztatást segítették elő. A válaszadók ösztönzőnek tartják ezt a változást, ami a munkáltatóknak is kedvező, hiszen mentesülnek a munkavállaló utáni járulékfizetés alól. Végső soron mindkét típusú munkavégzés az aktív időskori életet teszi lehetővé – fogalmazott a hallgató.

A kutatás vizsgálta a nyugdíjas szövetkezetek szerepét is. A válaszadók – akiknek 84 százaléka szövetkezeti tag – egyharmada gondolta úgy, hogy önerőből egyszerűbb állást szereznie, ami azt mutatja, hogy a szövetkezeteknek másfelé kellene orientálódniuk ahhoz, hogy fennmaradjanak.