PPK-s kutató a New York Timesban

2022.01.05.
PPK-s kutató a New York Timesban
A neves amerikai lap testedzésfüggőségről és túlzásba vitt sportolásról szóló cikkében idézi Szabó Attilát, az ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet oktatóját, aki szerint akkor beszélhetünk függőségről, ha az edzés már az élet más területeit is károsítja. A The New York Times írása kitér Mark Griffiths, a PPK díszdoktorának elméletére is.

Létezik olyan, hogy túl sok sport és mikortól beszélhetünk testedzésfüggőségről? – erre a kérdésre kereste a választ a The New York Times január 4-i írásában.

A téma vezető kutatóit megszólaltató cikk idézi a PPK oktatójának 2019-es tanulmányát, amely szerint nem lehet órákban meghatározni, mennyi mozgás jelent már függőséget, a jelenség akkor válik problémássá, ha az élet más területeit is károsítja. Szabó Attila a lap kérdésére kiemelte, a függőség ott kezdődik, ha valaki fájdalmai vagy sérülései ellenére is úgy érzi, edzenie kell. „Ha a mozgást a kapcsolataid, a munkád és minden más elé helyezed, az azt jelzi, hogy túlzásba vitted” – tette hozzá.

A New York Times megszólaltatja Mark Griffiths-t, a Nottingham Trent University pszichológia professzorát is, akit az ELTE 2017-ben választott díszdoktorának és azóta is számos projektben dolgozik együtt a PPK kutatóival. A professzor elmélete szerint hat kritérium együttes teljesülése szükséges ahhoz, hogy edzésfüggőségről beszélhessünk. Mark Griffiths ugyanakkor hozzáteszi, hogy sokan küzdenek a problémával akkor is, ha az nem éri el a függőség szintjét. Például már az is aggodalomra adhat okot, ha valaki azért hanyagolja el a családját, hogy el tudjon menni a konditerembe.

Az idézett kutatók válaszaiból a NYT szerzője egyértelműen azt a következtetést vonja le, hogy igenis lehetséges túl sokat sportolni. Ha az edzés már nem okoz örömet, sérülésekhez vagy betegségekhez vezet, és rombolja az életminőséget, akkor ideje leállni – szögezi le.