A kutatási terület keretein belül arra keressük a választ, hogy az iskolai pedagógiai gyakorlat fej­lesztését célzó beavat­kozások milyen feltételek mellett és mely területeken fejthetnek ki mély és tartós hatást. Célunk feltárni azokat az általános elméleti összefüggéseket, amelyek meghatározzák, hogy a központi szintről induló kurrikulum-fejlesztési programok képesek-e elérni az osztálytermi gyakorlatot érdemleges mértékben, a beavatkozások lezárulása után hosszabb távon is fennmaradóan alakítani a tanári viselkedést, az alkalmazott tanulásszervezési módszereket és eszközöket.

Minden szektorban felfedezhetőek sajátos, az adott szakterületekre jellemző tanulási formák, mintázatok. Alapvető különbségek rajzolódnak ki például a pedagógusok, az orvosok, és a mérnökök munkahelyi tanulási folyamatai között, többek között az adaptív vagy a kreatív, a társas vagy magányos tanulási formák alkalmazása terén. Az eltérések mögött feltételezhetően az egyes szakterületek alapvető sajátosságai (lásd pl. miként értelmezhető az érvényes tudás, ennek milyen indikátorai vannak, milyen kockázattal járnak a sikertelen kísérletek), a szakterületen tevékenykedő társas közeg kulturális sajátosságai (lásd pl. szervezeti működés, szakmai networkök sajátosságai), illetve a szakterületet elérő központi fejlesztési szándékok (lásd pl. fejlesztési beavatkozások, központi szabályozások, formális képzések) húzódnak meg. A kutatási irány célja feltérképezni a meghatározott szakterületekhez köthető tipikus tanulási helyzeteket és mintázatokat, illetve azokat az egyéni, szervezeti és központi feltételeket, amelyek hatékonyan tudják segíteni a szakmai tudás hosszabb távon érvényes szinten tartását. Kifejezetten nagy hangsúlyt fektetünk az interdiszciplináris hatásokra (lásd pl. több szakterület egyidejű, vagy egymást követő művelése, interdiszciplináris netwörökhöz tartozás). 

A kutatási terület keretein belül azt vizsgáljuk, hogy a központi szintről nem koordinált, mikro-szintű (helyi/intézményi) innovációk keletkezése, ezek felhalmozódása és terjedése milyen hatást gyakorol az oktatási rendszerek makroszintű (rendszerszintű) változásaira, és hogyan befolyásolja az oktatási rendszer eredményességét. Ezen belül közvetlen cél a tanítási-tanulási folyamatot befolyásoló intézményi szintű innovációk kialakulását és terjedését meghatározó általános elméleti összefüggések feltárása. Fobtos kérdés, hogy (1) a tanulói/hallgatói eredményességet, illetve a tanulásszervezési módszereket hatékonyan és tartósan javító intézményi fejlesztések miként és milyen körülmények között jönnek létre, (2) milyen feltételek mellett terjednek el, (3) hogyan befolyásolják az oktatási rendszer eredményességét.