A 2000 óta több hullámban folyó kutatás pillanatképeket és tendenciákat mutat ki a világ legfontosabb problémaköreinek közvélekedésben való megjelenéséről. Azon túl, hogy a szakértők, a nagy nemzetközi intézmények (elsősorban az ENSZ és szakosított szervei), valamint más gondolkodói csoportok milyen prioritásokat tartanak helyesnek, ebben az egyedülálló vizsgálatban adekvát módszertannal (nyitott kérdések válaszelemeinek nyílt tartalmi-logikai kategorizációja) tárható fel a felnőtt populáció véleménye az emberiség előtt álló kihívások mibenlétéről, fontosságáról, sorrendiségéről.

Egy főáramtól eltérő USA-kutatásból kiindulva, László Ervin rendszerkutató (a Római Klub tagja) által vezetett nemzetközi konzorcium kereteiben elindult vizsgálat klaszteranalízissel (K-means) azonosítja a főbb értékrendi csoportokat. A marketingkutatásokból ismert szegmentáció hatékonyságát felhasználva gyakorlati jelentőségű megismerni az attitűdöknél és viszonyulásoknál mélyebben fekvő, jóval nagyobb állandóságú érték-klasztereket, ami alapján a társadalom eltérő kulturális csoportjai működésének, gondolkodásmódjának, életvitelének megértéséhez kerülünk közelebb.

Az egyetemi környezet az utolsó olyan intézményi lehetőség, ahol a már fiatal felnőttek rendszeres fizikai aktivitása interiorizálható. A kutatás párhuzamosan tárja fel a hallgatói igények, motiváló attitűdök, akadályozó tényezők eloszlását, a tényleges sportolás szintjét, kereteit, helyszíneit és gyakoriságát magában foglaló sportági bontását - nemenként, évfolyamonként, képzési területenként, képzési szintenként, intézményenként a jövedelem, a tanulási eredményesség és a képzés munkarendjének függvényében. Az egészségfejlesztéshez is kapcsolódva különös figyelmet fordít a kommunikációs csatornák megismerésére, a hallgatók fizetési hajlandóságára, valamint a hazai és nemzetközi egyetemi sportrendezvények ismertségére, az azokon való részvételre.

A kutató-fejlesztő tevékenység fókuszában a nagy, országos (ágazati, alágazati), többnyire állami (kormányzati, közigazgatási), valamint civil beavatkozások (programok, projektek) előzetes hatásviszgálata, illetve teljes körű értékelése áll. A szociálpszichológia (és a közgazdaságtan) módszertanának egész tárházát (többek között a standard statisztikáktól az auditálásig, a kvantitatív kérdőíves adatfelvételtől (személyes, telefonos, online) a kvalitatív vizsgálatokig (fókuszcsoportok, mélyinterjúk, szakértői becslések, részvételi megfigyelés stb.) felhasználja. A metodika specialitása, hogy az értékelés kihatásai jelentős mértékben függnek a (szakma)poltikai környezet sajátosságainak folyamatos figyelembevételétől, az érintettek (stakeholderek) bevonásától és az értékelési szempontrendszer optimalizálásától.

A kutatás az egyetemi polgárokat (hallgatókat, dolgozókat) középpontba helyező, a WHO 'Health for All' programjának egy ún. settings-based megközelítését (Health Promoting Universities) adaptálja a hazai intézményi környezetbe. A szervezetfejelsztés alapú módszertan egyaránt kiterjed a felsőoktatás alapfeladatait jelentő oktatásra és kutatásra, de magában foglalja a 3. misszós feladatokat éppúgy, mint a belső szolgáltatások, a fizikai környezet, a napi működés és az irányítás funkcióinak (széles értelemben vett) egészség központú kialakítását.