Betekintés a tudományos munka etikai vonatkozásaiba
A Research Ethics címmel megrendezett szemináriumon a résztvevő intézmények kutatásetikai területen tevékenykedő kollégái mutatták be a kutatásetika rendkívül szerteágazó, felelősségteljes gyakorlatát. Mint elhangzott, a kutatásetika kiemelt fontosságú kérdés az Európai Unió tagállamaiban, egyes országokban nemzeti szinten, míg máshol – hazánkban is – intézményi hatáskörben szabályozzák.
Az eseményen köszöntőt mondott Borhy László, az ELTE rektora, aki kifejtette, hogy az etikai megfontolások nem választhatók el a tudományos működéstől, biztosítják a társadalom és az emberiség iránti alázat, illetve szolgálat érvényesülését, a szükségesnél ugyanakkor nem jobban korlátozva a tudományos kutatás szabadságát és függetlenségét. „A világos keretrendszer megalkotásával, valamint az intézményeken és országhatárokon átívelő összehangolási lehetőségek folyamatos vizsgálatával válhat hosszú távon is biztosíthatóvá, hogy a tudományos működés megőrizze hitelességét és tekintélyét” – vonta le a következtetést.
Jean Chambaz, a LERU elnöke, a párizsi Sorbonne vezetője megnyitójában hangsúlyozta: fontos folyamatosan felhívni a döntéshozók figyelmét a tudományos kutatások fontosságára és értékeire, ezzel együtt a tudomány etikai kódexére, különösen a poszt-COVID időszakban, amikor az EU által a kutatásra allokált keretek csökkenése fenyeget.
Az online szemináriumon az ELTE több kutatója is előadást tartott, köztük elhangzott Rónay Zoltán dékánhelyettes és Kökönyei Gyöngyi egyetemi docens prezentációja is, amelyben röviden ismertették a karon 2007-ben alapított Kutatásetikai Bizottság történetét, legérdekesebb eseteit, továbbá bemutatták, hogy a pandémia ideje alatt hogyan változott meg a kutatások és a bizottság működése, és milyen problémákkal kellett szembesülniük a kutatóknak a COVID járvány miatt.
Az online előadások május 31-ig visszanézhetők az ELTE YouTube-csatornáján.
Az ELTE teljes beszámolóját az eseményről ide kattintva olvashatják el.