A járvány után is maradhat a home office

Home Office a járvány idején: légüres tér vagy lehetőség a változásra? címmel online kerekasztal-beszélgetést tartottak a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozat keretében az ELTE PPK oktatói és vállalati szakemberek.

Káplár-Kodácsy Kinga, a Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet tanársegédje a KSH 2018-as adataira hivatkozva elmondta, míg eddig egy ritkán használt lehetőség volt a home office (a munkavállalók 5-6% dolgozott otthonról), most sok szempontból kényszerré vált, de még mindig a munkáltató dönthet a kérdésben.

A megváltozott körülmények munkáltatói oldaláról a H1 System vállalat HR és marketing igazgatója számolt be. Kaszab Stella elmondta, a cégnél korábban is bevált módszer volt a heti egy-két napos otthoni munkavégzés, viszont a technikai feladatokat végzők esetében ezt nem tudták biztosítani. A pandémia kezdetén kevesebb mint hat nap alatt kellett megoldaniuk a helyzetet: biztosították a szükséges infrastrukturális feltételeket, és újratervezték a költségvetésüket annak érdekében, hogy valamennyi pozíciót meg tudják tartani. A HR-szakértő kiemelte a belső kommunikáció fontosságát. Heti egyszer informális megbeszéléseket szerveztek az összes dolgozó számára (Townhall Meeting), és megjelentek az online események a vállalat életében ( „online kávézás” vagy a támogató webináriumok).

Az elhangzó jó gyakorlatokra reflektálva Csordás Izabella mentálhigiénés és szervezetfejlesztő szakember kiemelte, hogy a COVID19 rávilágított arra, mennyire fontos az alkalmazottak pszichológiai biztonságérzetének támogatása. A munkahelyeken felértékelődött az egyéni vagy team coaching szerepe, valamint az online krízismenedzsmenttel kapcsolatos képzések szervezése. 

Kovács Zsuzsa, a PPK egyetemi adjunktusa arról beszélt, hogy az otthoni munkavégzés alatt a szervezetnek bíznia kell munkavállalójában, amihez szükséges a következetes kommunikáció megléte mindkét fél között. Mint leszögezte, olyan vállalati ellenőrzésre van szükség, ahol a dolgozó nem érzi a folyamatos nyomást, mégis tiszta struktúrát kap.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a járványhelyzet nem csupán aktuálisan változtatja meg a korábbi munkavégzéshez köthető rutinokat, de hosszútávú következményei is vannak. Már nem érdemes teljesen visszatérni a régi szokásokhoz, hiszen a pandémia mindenkit kimozdított a komfortzónájából, és lehetőséget adott a fejlődésre.

A program második felében a  Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet munkatársai tartottak időmenedzsment workshopot elsősorban azok számára, akik a home office alatt nem tudják hatékonyan megtervezni a napjukat.

Logemann Zsófia szerint a vírushelyzet érzelemközpontú megközelítést igényel, hiszen nem oldható meg egyszerű problémaként, hanem meg kell tanulnunk saját érzelmi világunkat stabilizálni. Korényi Róbert arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az izolációs helyzet komoly stresszfaktor számunkra, ráadásul stigmatizálhat is.

A workshop vezetői a résztvevői kérdésekre válaszolva az otthoni munkavégzés hatékony megszervezéséhez adtak hasznos tippeket. Hangsúlyozták, hogy szánjunk időt a relaxálásra, de legyenek reális heti feladataink, amelyeket képesek vagyunk elvégezni. Tömbösítsünk, és rangsoroljunk feladataink között, legyenek „smart céljaink”, és ne hagyjuk ki a reggeli rutint. A bezártság ellen azzal is tehetünk, ha online térben találkozunk régi ismerősökkel, megpróbáljuk kicserélni a negatív gondolatainkat, vagy végiggondoljuk, miért is lehetünk hálásak.