A távolléti oktatás a kutatók szemével

Felsőoktatás-pedagógiai innovációk a PPK-n

2020.09.03.
A távolléti oktatás a kutatók szemével
Az elmúlt tanév második félévében a járványügyi veszélyhelyzet életbelépésével az ELTE PPK is áttért a távolléti oktatásra. A neveléstudománnyal, ezen belül is a felsőoktatás-pedagógiával és a digitális oktatás módszertanával is foglalkozó  kutatóműhelyként az ELTE PPK szakmai feladatának tekinti a kari távolléti oktatás tapasztalatainak szisztematikus összegzését és az eredmények visszacsatornázását az intézményi működésbe. Ezért a PPK Kari Tanácsa 2020. július végén támogatta a kari távolléti oktatás kutatásáról és az erre épülő fejlesztésről szóló előterjesztést.

A kutatás céljairól és módszertanáról, illetve a várt eredményekről Rónay Zoltánt, az előterjesztést benyújtó oktatási dékánhelyettest, kutatásvezetőt, illetve a projekt három fő irányáért felelős kutatót, Kálmán Orsolyát, Káplár-Kodácsy Kingát, és Horváth Lászlót kérdeztük.

Honlapunk kérdésére a fejlesztés és kutatás kezdeményezői kiemelték, hogy a karon induló felmérésnek semmi esetre sem lehet célja az elmúlt tanévben kényszerűen, a veszélyhelyzetre adott válaszként megvalósított távolléti oktatás értékelése, ugyanakkor a tapasztalatok szisztematikus gyűjtése, értékelése és mindezek felhasználása egy kari digitális oktatási stratégia kidolgozása érdekében kifejezetten kívánatos. Mivel az elmúlt félév során számos innováció, kreatív megoldás született a kurzusok online megvalósítása során, ezeknek az értékeknek a feltárása, a jó gyakorlatok megosztása, tudatos integrálása a kari gyakorlatba fontos, ugyanis a jelenléti oktatás helyreállásával a legjobb digitális pedagógiai megoldások is elfelejtődhetnek, ha nincs tudatos intézményi törekvés ezek megőrzésére. A PPK mint a pedagógia terén innovatív kar céljának tekinti, hogy maga is tanuló szervezetté váljon, ennek a folyamatnak szerves része a távolléti oktatás során létrejött oktatás-módszertani, szervezeti és technikai újítások stratégiai szemléletű feltárása és az eredmények átültetése a kar jövőbeni működésébe.

Komplex minőségfejlesztés

A most induló kutatások mind a kari oktatókat, mind a hallgatókat meg kívánják szólítani és többféle, kvantitatív és kvalitatív megközelítéssel is tervezik a távolléti oktatás tapasztalatainak összegyűjtését. A kar teljes oktatási spektrumát átfogó módon, 45 féle egyedi képzési programon 234 kurzus 5748 hallgatóját és az oktatókat kérik majd föl a kvantitatív kutatásban való önkéntes részvételre. A Horváth László által koordinált kérdőíves kutatás kitér a pozitív élmények és a kihívások feltárása mellett a jó gyakorlatok összegyűjtésére és az oktatói tanulási folyamat vizsgálatára is, hallgatók esetében pedig hangsúlyt fektet az önszabályozó tanulás vizsgálatára és a tanulás-tanítási folyamat megélésére is. A kvalitatív kutatási komponens pedig interjúk keretében mélyíti el a tapasztalatgyűjtést a kritikus esetek módszere alapján. Az így összegyűjtött adatok segítik a kar erősségeinek elemzését, biztosíthatják, hogy a további fejlesztések a kutatási eredményeken alapuljanak és így a távolléti oktatás tapasztalatai beépülhessenek a mindennapi működésbe. Mindezek pedig már középtávon is hozzájárulnak a kari komplex minőségfejlesztési célok megvalósításához.

Személyes tanítási-tanulási tapasztalatok és a kari tudásmegosztás

A kutatás második, kvalitatív ága, melynek koordinátora Kálmán Orsolya, az oktatók távolléti oktatással kapcsolatos szakmai-pedagógiai dilemmáinak, kérdéseinek megértésére, illetve a hallgatók tanulási problémáinak, kihívásainak feltérképezésre fókuszál. A Felsőoktatás-pedagógiai Módszertani Központ kutatói, fejlesztői félig strukturált interjúk segítségével longitudinális vizsgálatot indítanak 20 oktató és 40 hallgató ismételt megkeresésével. Kálmán Orsolya kiemelte, hogy az oktatók és hallgatók személyes dilemmáinak, problémás helyzeteinek elemzései közvetlenül elősegíthetik az oktatók tanulását, a távolléti oktatás fejlesztését; erősíthetik a karon a tanításról, tanulásról való tudatos gondolkodást, tudásmegosztást. Az eredmények disszeminálásához, a karon felgyülemlett távolléti oktatással kapcsolatos tudás és tapasztalatok megosztásához a PPK-n már több mint egy éve működő Oktatói teadélutánok is hozzájárulnak majd.

Strukturált együttműködések

A kutatás harmadik pillére a PPK-n már korábban is működtetett oktatói mentorrendszer továbbfejlesztése, a mentorok professzionális felkészítése, szupervíziója, munkájuk támogatása a kutatási eredményeket felhasználva. Mint Káplár-Kodácsy-Kinga, a mentorhálózat fejlesztését célzó kutatási irány felelőse elmondta: a tudás és a tapasztalatok megosztása a mentorhálózatban segíti a személyes és szakmai izoláció érzésének leküzdését, és dinamizálja a tanulásra nyitott kari közösség kialakulását. Az elmúlt félév pozitív tapasztalatainak fényében mindenképpen szükség van a kari mentorrendszer megerősítésre és professzionalizálására a mentorok és mentoráltak közös munkájának hatékonysága érdekében. A mentorhálózat a kutatás másik két pillérével szorosan összefügg, és azok eredményeit felhasználva kívánja mélyíteni az oktatói tudatosságot. A mentorrendszer működése várhatóan hozzájárul majd a mentorok és mentoráltak szakmai közérzetének javulásához, az oktatói munka minőségfejlesztéséhez, és ezáltal a tanulás-tanítási folyamat eredményességéhez a távolléti vagy hibrid oktatás keretein túlmutató módon is.

A kari tapasztalatok széles körű felmérése révén a kutatás jó alapot szolgáltathat egy kari digitális oktatási stratégia kidolgozásához, a mentori támogató rendszer továbbfejlesztése révén pedig alkalmassá teheti a kart arra, hogy képes legyen átfogó és minőségi módon támogatni a felsőoktatás-pedagógiai innovációk kari meghonosítását.

Az Oktatói teadélutánokról korábban itt adtunk hírt:

Februárban ismét oktatói teadélután

Oktatói teadélután a PPK-n

A távolléti oktatással kapcsolatos segédanyagok itt találhatók:

Segédanyagok az oktatáshoz és az értékeléshez