„Ha a klíma változik, a viselkedésünknek is változnia kell”

Dúll Andrea: Ez a jövő egyik fontos szakterülete! A fenntarthatóságnak, a klímaváltozásnak ezernyi vetülete van a szervezetek életében, a munka világában, de az iskolában, a nevelés területén is, illetve a családunk, a magánéletünk sem kivétel ez alól. Ami az előbb említett szférákat biztosan összeköti, az maga az ember, az emberi viselkedés. A környezetvédelmi szakpszichológia egyik fő állítása pedig az, hogy ha a klíma változik, akkor az emberi viselkedésnek is változnia kell. A környezetvédelem és az emberi jóllét összhangjának megteremtésében játszhatnak fontos szerepet az e területen jól képzett szakemberek.

Varga Attila: A környezeti nevelés terén számos remek kezdeményezés működik az országban, elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy módszertanilag és a programok hatásmérése terén pszichológusok is támogassák a szakterület fejlődését, ehhez pedig megfelelően képzett szakemberekre van szükség.

Varga Attila: Ember és természet viszonyáról nem lehet természettudományos alapismeretek nélkül beszélni, éppen ezért a képzésnek fontos része a természettudományos alapozás is. A képzés második, gyakorlatorientált felében számos, természettudományos hátterű, környezeti kérdésekkel foglalkozó projektvezetőnk is lesz majd. Határterületen mozgunk, nagy hangsúlyt helyezünk az interdiszciplináris megközelítésre.

Dúll Andrea: Ugyanakkor azt is fontos látnunk, hogy ha a klímaváltozást mint tudományos témát a mérnökökre és a természettudósokra korlátozzuk, akkor kizárjuk az egyenletből azt a szereplőt, akinek a tevékenysége végső soron a fenntarthatatlan folyamatokat előidézi: a legfőbb ok pedig az emberi viselkedésben keresendő. Az emberi viselkedés tudományos vizsgálata, a viselkedési mintázatok alakítása, bizonyos, átlagtól nagyon eltérő esetekben pszichológiai módszerekkel való segítségnyújtás pedig a pszichológus feladata. Példaként említhetjük a klímaszorongás vagy az ökogyász jelenségét, amellyel ma már egyre többen fordulnak pszichológushoz.

Dúll Andrea: Akik ezt a képzést választják, azokban már biztosan megfogalmazódott az igény, hogy az átlag újságolvasónál mélyebb tudással, ha tetszik, tudományos, elméleti megalapozottsággal rendelkezzenek a környezettudatos és környezetkárosító viselkedések pszichológiai hátteréről, a környezetvédelem és az emberi jóllét összehangolásának lehetőségeiről, a fenntartható fogyasztásról, a környezettudatosságra ható informális és formális tényezőkről, a szemléletformálás, a pszichoedukáció lehetőségeiről, vagy akár a téma szervezetpszichológiai, munkapszichológiai aspektusairól. Elméleti alapok és komoly módszertani, hatásmérési ismeretek nélkül nincs értelme projekteket, kutatásokat indítani. Ezért az első év az elméleti megalapozást szolgálja.

Varga Attila: A második évben pedig a projekttantárgy és az önálló kutatómunka keretében lehetőségük lesz a hallgatóinknak olyan szervezetekkel megismerkedni, amelyek úttörő munkát végeznek a fenntartható üzleti modellek, a környezeti nevelés, az ökopszichológiai megközelítések gyakorlati alkalmazása terén. Vendégoktatónk lesz többek között egy erdőcoach, egy tapasztalati tanulással foglalkozó szakember és vagy ökopszichológus is. A gyakorlati megközelítésmód terén is kiemelten fontosnak tartjuk a kellő elméleti megalapozottságú projektfejlesztést, ide értve a hatásmérés eszközeinek a tervezését is.

Varga Attila: Az óvodákban, iskolákban környezeti szemléletformálással, fenntarthatósággal foglalkozó civil szervezeteknél, de az állami, önkormányzati szektorban is sokan dolgoznak már ma is olyan munkakörökben, ahol az itt megszerezhető komplex ismeretek jól hasznosíthatók. Úgy gondolom, hogy ez a képzés magától értetődően társítható akár klinikai, akár szervezetpszichológiai, akár például iskolapszichológusi képzettség mellé is, gondoljunk például az ökoiskolai programok támogatására, a vállalati fenntarthatósági programok menedzselésére vagy éppen a klímaváltozás fenyegetése miatt kialakuló pszichés problémák terápiájára. Nem tartok attól, hogy a környezetvédelmi szakpszichológusok munka nélkül maradnának!

Dúll Andrea: Biztos vagyok abban, hogy ez az új diploma meg fogja teremteni a maga piacát. A nagyvállaltoknál ma már megkerülhetetlen szempont a fenntarthatóság kérdése mind a munkatársak toborzásakor, mind az üzleti partnerekkel, ügyfelekkel, vevőkkel való kommunikációban fontos elem a vállalat fenntartható működése, a zöldítés érdekében tett erőfeszítések sora. Kellenek olyan szakemberek, akik képesek jó projekteket kidolgozni és megmutatni, hogy a környezeti szempontú innovációknak van-e valós, mérhető hatásuk, vagy le tudnak tenni az asztalra egy tudományosan megalapozott környezetpszichológia háttértanulmányt vagy fenntarthatósági jelentést. Érdemes tehát elvégezni a képzést, mert nagyon sokféle területen nyithat új lehetőségeket a pszichológus mesterdiplomával rendelkezők számára.