Kutatás segíthet a sporttehetségek felismerésében
Számos sportágban a siker egyik kulcsa, hogy a sportoló milyen gyorsan és milyen eredménnyel hoz döntéseket játék közben, hogyan reagál az ellenfél mozdulatára, „akciójára”. Ez különösen igaz a labdajátékosokra és a küzdősportolókra. A döntéshozatali képesség vizsgálatával a szakemberek könnyebben megtalálhatják az igazi tehetségeket, azokat, akik nemcsak fizikálisan, de mentálisan is kiemelkednek. A gyerekek pedig olyan sportot választhatnak, amelyik illik a döntéshozatali képességükhöz, így sikeresebbek lehetnek választott sortágukban.
A kutatókat és sportszakembereket régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy mi befolyásolja a sportolók játék közben hozott döntéseit, mert a döntéshozatal fejlesztésével még eredményesebbé válhat a játékos. A témában végzett nemzetközi kutatások azonban erősen ellentmondásos képet festenek, ezért az ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetének, valamit szombathelyi Sporttudományi Intézetének munkatársai (Laki Ádám, Kósa Lili, Kéri Péter, Ihász Ferenc és Szabó Attila) elkezdték vizsgálni, hogy a különböző erősségű fizikai terhelés milyen hatással van a döntéshozatal eredményességére és a sportolók reakcióidejére.
A vizsgálatba 53 felnőtt, kűzdő- vagy csapatsportokban aktív, első osztályú sportolót vontak be. A teszt során a csoport egyik fele futószalagon futott növekvő intenzitással, közben pedig szín- és sebességészlelésre vonatkozó feladatokat kellett megoldania (a „WinPsycho 2000” döntés és reakcióidő-tesztrendszerrel), miközben a kutatók nyomon követték a sportolók pulzusát. A csoport másik fele nyugalmi állapotban végezte el ugyanazokat a feladatokat.
A színészleléses teszten, a futószalagon intenzív mozgást végzők jelentősen többet hibáztak, ami azt mutatja, hogy nagy terhelés alatt (180 ütés/perc pulzus környékén) romlik a kognitív képesség. A sebességészlelés terén ezzel ellentétben a kevésbé megterhelő tartományban (140 ütés/perc pulzus környékén) hibáztak többet a csoport tagjai, tehát a feladat típusától függött, hogy az adott terhelési szint hogyan befolyásolta a döntéshozatal eredményességét. A tesztekből az is kiderült, hogy jelentős fizikai terhelést követően lassabban hozzák meg döntéseiket a sportolók.
A kutatók összességében megállapították, hogy az intenzív mozgás egyértelműen hatással van arra, hogy a sportolók milyen gyorsan és milyen hatékonysággal cselekszenek játék közben, de ezt nagymértékben befolyásolja az elvégzendő feladat típusa. A döntéshozatal tehát egy összetett folyamat, amelyet számos tényező befolyásol, ezért érdemes további, az egyes sportágakhoz igazított, döntési kényszer elé állító feladatokat alkalmazni, hogy kiderüljön, melyek azok a tényezők, amelyek jobb és gyorsabb döntésekhez vezetnek.
A tanulmány a Magyar Sporttudományi Szemle 2020/4. számában a 39. oldaltól, ide kattintva olvasható.