Megemlékezés Csíkszentmihályi Mihályról (1934-2021)

Tudós alakja egyedülálló és magasba emelkedik abban a tekintetben, hogy életét és tudományos munkásságát arra szentelte, hogy megfejtse, hogyan teremthetünk önmagunk számára olyan értelmes, végig élni érdemes, örömteli életet, amely a világunkat is jobbá, gazdagabbá és boldogabbá teszi. Erre a minden embert foglalkoztató kérdésre kereste a választ a pszichológia tudományának gazdag módszertani eszköztárát alkalmazva hol az egyénekre fókuszáló életinterjúk alkalmazásával (világra szóló teljesítményt felmutató személyeket tanulmányozva, akik nagy hatást gyakoroltak az emberiség kultúrájának alakítására) a kreativitás lényegének a megértésére koncentrálva, hol nagy tömegekre kiterjedő vizsgálataival a nevéhez köthető élményt gyűjtő eljárással, empirikus úton tárva fel az optimális élmény létrejöttének személyi és környezeti feltételeit.
Az általa az élet alapvető forrásaként értelmezett kreativitás megértéséhez, a kreativitás rendszer modelljének megalkotásával járult hozzá. Értelmezésében a kreativitás rendszerszintű jelenség, mely nem pusztán az emberek fejében jelenik meg („nincs a fejünkben kigyulladó villanykörte, a kreativitás hosszú évek kemény munkájának gyümölcse”). Ezen modell szerint a kreativitás három feltétele (1) azon kulturális közeg ismerete, amelyben az alkotás megszületik, (2) egy alkotó személy, aki gondolataival és tetteivel változtat vagy valami újat teremt a kultúra egy tartományában, és (3) egy szakértői kör, amely az újítást elismeri és igazolja. Mindhárom tényező szükséges egy kreatív ötlet, termék vagy felfedezés létrejöttéhez. A kreativitás, mint mindenki számára gyakorolható tevékenység életünk tartalmas és érdemteli leélésének legizgalmasabb és legörömtelibb modellje, a flow-val átitatott lét realizálása is egyben. A flow élmény átélésének lehetőségét kezdetben az alkotási folyamattal kapcsolta össze, magát a kreativitást egyben a flow teremtő tevékenységek prototípusaként bemutatva. Csíkszentmihályi Mihály a milliókat inspiráló flow elméletének megalkotásával vált világhírűvé.
Bár a flow-élményt tudományos pontossággal leíró első tanulmánya, amely 1975-ben jelent meg (Beyond Boredom and Anxiety címmel) nem kapott kellő elismerést az akadémikus pszichológia részéről, a flow élmény koncepcióját 1990-ben népszerűsítő módon bemutató könyve azonban az USA-ban az év bestsellere, Clinton elnök nagyra értékelt olvasmánya lett. Ebben a könyvében a flow-t olyan állapotként jellemzi, amikor az ember teljesen elmélyül abban a tevékenységben, amit csinál és képességei megfelelnek azoknak a kihívásoknak amelyeket folyamatosan kezelni kell. A flow-élmény természetének a létrejöttét meghatározó személyi és környezeti feltételrendszernek az azonosításán túl több évtizedet átfogató kutatásokkal igazolta a flow-élmény átélésének és megteremtésének fontosságát a pszichológia alkalmazotti ágaiban (sport, oktatás, munka, üzleti élet, egészség) és bemutatta a flow szerepét az énfejlődésben a tanulásban és a képességek kiépülésében. Rámutatott arra, hogy a flow-élmény akkor jön létre ha folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy egyre jobbak és jobbak vagyunk azokban a tevékenységekben amelyeket végzünk. A flow-élmény mámora a fejlődésnek a képességek kiépülési folyamatának a megtapasztalásából fakad. A Flow örömét igyekszik mindenki újra és újra átélni. A flow-élmény akkor élhető át újból és újból, ha meghaladjuk azt a teljesítményszintet, amit már elértünk ebben a vonatkozásában a flow az ego fejlődésének a kompetenciák differenciált kiépülésének a pszichológiai tőke gyarapításának a motivátora is, tágabb kitekintésben pedig az evolúció motorja. Empirikus kutatások sora igazolta, hogy a flow-ban szerzett tudás hatékonyabb és a flow-ban végzett tevékenység kevésbé veszi igénybe az idegrendszert ennek következtében a flow-aktivitásokban dús életű ember hosszabb életre számíthat. Akiknek gyakran van flow-élménye, azoknak az életminősége is jobb.
Csíkszentmihályi Mihály az új évezredben könyveivel évenkénti látogatásaival előmozdítója lett az általa művelt és alapított pozitív pszichológia, a flow, a jóllét és kreativitás kutatások hazai fellendülésének. Folyamatosan követte és támogatta a Karunkon folyó flow kutatásokat és módszertani fejlesztéseket. Első tudományos célú magyarországi látogatásán plenáris előadóként vett részt a Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék 1998-ban rendezett nemzetközi konferenciáján, a tanszék doktoranduszainak és kutatóinak szereplési lehetőséget biztosított a Washingtonban 2002-ben tartott nemzetközi konferencián (The First International Positive Psychology Summit). 2012-ben tanulmányt írt a Pozitív Pszichológiai Kutatócsoport munkatársai által szerkesztett a Pozitív Pszichológia Világa c. könyvbe. 2018-ban plenáris előadója volt a PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoport szervezésében Budapesten tartott Európai Pozitív Pszichológiai Konferenciának.
Csíkszentmihályi Mihály a kreativitás rendszer modelljének megalkotásával, a flow koncepciójának kidolgozásával, az élménygyűjtő eljárás metodikájának kimunkálásával, az autotelikus személyiség fogalmának létrehozásával, a komplex személyiség fejlődési modelljének megrajzolásával mint a hat évtizedes tudományos munkássága alatt született kiemelkedően jelentős innovációkkal, egyike lett a pszichológiatudomány legmeghatározóbb tudósainak a 20-21. században.
Egész életén át azt kutatta, mi teszi az embereket boldoggá. Munkásságával lerakta a pozitív pszichológia alapjait, ezzel a pszichológia tudományának egészére kiható paradigmaváltás létrejöttéhez járult hozzá az ezredfordulón. A betegség, a hiányosság helyett a helyreállító nézőpontra, a jól működésre, a növekedésre, a kiteljesedésre, a humán erősségekre, a pozitív érzelmekre mint az értelmes és boldog élet feltételeire koncentrált és ezek tanulmányozására ösztönözte a pszichológia tudományának művelőit.
Minden igyekezete arra irányult, hogy hidat építsen a kutatás és a valós élet között. Kutatásaival arra a minden embert foglalkoztató kérdésre kereste a választ, hogyan teremthetünk boldogságot a világunkban és megoldásként a flow-elméletet hagyta örökségül azért, hogy minden egyes ember meséje úgy fejeződjön be, hogy boldogan élt amíg meg nem halt…
Oláh Attila