Iskolai prevenció - megjelent az Educatio folyóirat tematikus száma

Az Educatio folyórat 2019/3. számának témája az iskolai prevenció.

Egy ideális prevenciós rendszerben a beavatkozások hozzáférhetőségét és tartalmát döntően a célpopulációban azonosítható szükségletek, valamint a szakmai/tudományos ajánlások, bizonyítékokon alapuló beavatkozások határozzák meg. A Paksi Borbála által szerkesztett tematikus szám célja, hogy ezen szempontok mentén támpontokat adjon a magyarországi iskolai prevenció, illetve egy-egy prevenciós terület aktuális állapotának értelmezéséhez.

Az írások első része az iskolai prevenció általános helyzetét vizsgálja az időbeli változások, a nemzetközi tendenciák és a szükségletek szemszögéből. Paksi Borbála tanulmánya a magyarországi iskolák prevenciós aktivitása, az iskolai prevenciós beavatkozások hozzáférhetősége vonatkozásában a rendszerváltást követő 30 évben azonosítható hazai tendenciákat, Felvinczi Katalin írása pedig a prevenció tudománya, illetve gyakorlata terén a világban, illetve Európában tapasztalható törekvéseket tekinti át. Németh Ágnes és szerzőtársai valamint Elekes Zsuzsanna az iskolás populáció prevenciós szükségleteinek alakulását járják körül két nagy múltú nemzetközi összehasonlító kutatás, az „Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása” (Health Behaviour in School-aged Children, HBSC) és az „Európai iskolavizsgálat az alkohol és drogfogyasztási szokásokról” (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs, ESPAD) vizsgálatok adatait elemezve. A három tanulmány, illetve azok együttes értelmezése alapján a hazai iskolai prevenció aktuális helyzetéről kedvezőtlen folyamatok, hiány-jelenségek rajzolódnak ki: az ezredforduló első évtizedében a hozzáférés, majd a minőségi dimenziók tekintetében is megmutatkozó kedvező tendenciák nem csak megálltak, hanem inkább visszalépés tapasztalható, a világban zajló minőségi fejlesztések jellemzően nem tudnak gyökeret verni a hazai közegben, miközben az iskolás populációban készült vizsgálatok számos kockázati magatartás tekintetében egyértelmű prevenciós igényeket jeleznek.

A tanulmányok másik csoportjának fókusza célzottabb, egy-egy írás egy-egy prevenciós területre közelít. Ezek az írások is törekednek a bemutatott területeknek/beavatkozásoknak a nemzetközi tendenciák és/vagy az időbeli változások, illetve a szükségletek kontextusában való értelmezésére. Magi Anna a fiatalok szerencsejáték-használattal kapcsolatos kockázatainak csökkentésére irányuló prevenciós tevékenység 1995 és 2015 között publikált releváns nemzetközi szakirodalmát tekinti át a hatékony univerzális prevenciós elemek azonosítása érdekében. Balázs Judit cikke a fiatalkori öngyilkosság témájával, annak fontosságával, kockázati és védő faktoraival, megelőzési módszereivel ismerteti meg az olvasót, valamint egy bizonyítottan hatékony, magyar nyelven elérhető, hazánkban adaptált, iskolában megvalósítható mentális egészségfejlesztő és öngyilkosság megelőző programot mutat be. Jármi Éva írásának célja, hogy áttekintést adjon a hazai antibullying gyakorlatokról és a további fejlesztési irányokról. A tanulmány kiemeli, hogy ugyan a témában számos erőfeszítés történt, „a nemzetközi mezőnyhöz való felzárkózáshoz hosszú utat kell még megtenni”.

A tanulmányokhoz szervesen kapcsolódva a hazai prevenciós helyzet megismeréséhez fontos adalékokkal szolgál a valóság rovat is, mely egy kerekasztal beszélgetés keretében különböző prevenciós szereplők (osztályfőnökök, rendőrség, szülők, civil szervezetek) narratívájából mutatja meg az aktuális állapotokat.

A tartalomból:

Iskolai prevenció – Tanulmányok

Paksi Borbála: Magyarországi tendenciák az iskolai prevenció területén

Felvinczi Katalin: Minőségfejlesztési törekvések a prevenció területén a világban

Németh Ágnes, Horváth Zsolt, Várnai Dóra: Egészségmagatartás serdülőkorban – Mi történt az ezredforduló után?

Elekes Zsuzsanna: A szerfogyasztás rizikótényezői középiskolások körében

Magi Anna: A 14–24 év közötti fiatalok szerencsejáték-használati kockázatának csökkentésére irányuló általános prevenciós programok szisztematikus áttekintése

Jármi Éva: Az iskolai bántalmazás (bullying) megelőzése

Balázs Judit: Öngyilkosság-prevenció az iskolákban: A Fiatalkori Mentális Egészség-öntudatosság Program (YAM) bemutatása

Vita

Mihályi Péter: Iskolai prevenció és az evolúció logikájának ellentmondásai

Valóság

Szabó András, Biró Hanna Zsuzsanna: Az iskolai prevenció szereplői az iskolai valóságról

Kutatás közben

Sebestyén Edit, Kassai Szilvia: Drogprevenciós rendszerek Európában – rendszerszintű gondolkodás a drogmegelőzés területén

Kapitány-Fövény Máté, Vagdalt Eszter, Ruttkay Zsófia: Módszertani tapasztalatok a VoltEgySzer prevenciós alkalmazás pilot kutatásának eredményei alapján

Hegedűs Szilvia: Kiscsoportos óvodás gyermekek társas viselkedésének megfigyelése óvodai környezetben előforduló problémás helyzetekben

Simonovits Bori, Surányi Ráchel: Egy iskolai terepkísérlet első eredményei: informális oktatás hatásvizsgálata kvantitatív és kvalitatív eszközökkel

Bodó Márton, Markos Valéria: Az iskolai közösségi szolgálat diákattitűdjének vizsgálata végzős középiskolások körében

Szemle

Siegler Anna: Megelőző szemlélet a teljesítménykényszer kultúrájában

Józsa Tamás: Minden krízis egy lehetőség

Kiss Hajnal: „Erőseknek” és „gyengéknek”. A diszfunkcionális viselkedés körvonalai az iskolában

A lapszám elérhető online.