Új applikáció könnyíti meg a kutatók munkáját

2021.06.21.
Új applikáció könnyíti meg a kutatók munkáját
A publikációs tevékenységet segítő webes alkalmazást fejlesztettek ki az ELTE PPK kutatói ausztrál és német partnereikkel közösen. A tenzing használatával a többszerzős szakcikkekben egyszerűen feltüntethető az egyéni hozzájárulás mértéke, ami növeli a kutatói munka hatékonyságát, és megkönnyíti a tudományos teljesítmény mérését.

A legtöbb tudományágban a kutatásokat és ezáltal az eredményeket összefoglaló szakcikkek írását ma már nem egy ember végzi, hanem kutatók kisebb-nagyobb csoportja, ahol a tagoknak rendszerint eltérő feladataik vannak. Míg korábban az egyéni hozzájárulás mértékét csupán a szerzőség sorrendje érzékeltette, mára sok lap támogatja vagy meg is követeli a pontos feladatkörök megjelölését – elősegítve, hogy a tudósok a munkájuknak megfelelő elismerést kapjanak. Hagyományosan az első és utolsó szerző rangosabb helyzetet jelöl, ugyanakkor a szerzői listán elfoglalt hely kevés információt tartalmaz arról, ki mekkora részt vállalt, illetve milyen tevékenységet végzett a projektben. Ez különösen fontos a fiatal, még keveset publikált kutatók esetében, hiszen egy minden magyarázat nélküli szerzői lista alapján az emberek jellemzően a legismertebb névhez kötik az elért eredményt. 

A teameken belüli feladateloszlás megvilágításához azonban egy standardizált rendszerre van szükség. Ezt felismerve hozták létre 2014-ben a CRediT taxonómiát, ami 14 kategóriába – mint például koncepció, kutatás, szoftver vagy írás – rendezve tünteti fel, hogy a projekt résztvevői milyen tevékenységgel járultak hozzá a kutatási eredményhez. Sokan azonban először csak akkor kezdenek el foglalkozni a kontribúció kérdésével, amikor közlésre nyújtják be publikációjukat. Ilyenkor már nehéz felidézni a munkafolyamatokat, főleg, mivel a legtöbb esetben a kapcsolódó kutatási projekt hónapokkal vagy akár évekkel korábban befejeződött. Ideális esetben a szerzők konszenzusra jutnak a hozzájárulás mértékében, de nem ritka, hogy hosszú megbeszélések, viták árán sikerül csak eldönteni, melyik részfeladat érdemel majd szerzői megjelölést a tanulmányban. Az egyeztetési folyamat ráadásul szükségessé teszi a kézirat benyújtásának megszakítását is.

Ezeket a kellemetlenségeket segít elkerülni az Aczél Balázs, Kovács Márton (ELTE PPK) és külföldi kutatótársaik által kifejlesztett tenzing webes applikáció, amelynek használatával már a projektek indulásakor lefektethetők a keretek. Az alkalmazás alapja egy egyszerű táblázat (Google Sheet), amelyben a társszerzők minden publikációhoz szükséges információja rögzítésre kerülhet. Minden sor egy-egy kutatót jelöl, míg az oszlopok többek közt a CRediT 14 kategóriáját. A táblázatot a folyamat elején minden csoporttag megkapja, akinek csupán annyi a dolga, hogy bepipálja azt a feladatot, amelyben részt vett vagy a tervek szerint részt fog venni, illetve, hogy megadja a publikációhoz szükséges egyéb információt (például e-mail cím, affiliáció, esetleges támogatások neve). Az adatok a projekt végén vagy alatt bármikor módosíthatók, a szolgáltatás nyomon követi a változtatásokat. Utolsó lépésként a kész táblázatot fel kell tölteni a tenzing webes felületére, a program pedig a beérkezett adatokból automatikusan létrehozza a cikkek „Authors Information” szekciójának szövegét, amelyet a CRediT taxonómia szerint strukturál. A tenzing ezen felül egy gombnyomással elkészíti a szerzők nevét és affiliációit tartalmazó szerzői listát, ami ezután könnyen feltüntethető a kéziratok első oldalán. A program emellett a szerzői hozzájárulásokat JATS-XML formátumban is képes rendezni, amelynek segítségével a kiadók integrálni tudják az adatokat a saját rendszerükbe. A JATS-XML fájl feltöltése a lapok portáljára kiválthatná az adatok újbóli bevitelét a cikk beadásánál, azonban egyelőre egyik kiadó sem tette lehetővé ennek az opciónak a használatát.

A tenzing tehát nem csak megkönnyíti a kutatók közötti együttműködést és magát a publikálást, de a szerzők és az általuk végzett munkafolyamatok összekapcsolásával nagyban hozzájárul a kutatómunka átláthatóságának növeléséhez is. A tudományetika időről időre felmerülő problémája ugyanis, hogy ha az eredmények eléréséhez vezető kutatómunka részletei homályba vesznek, az bizonytalanságot kelthet az eredmények megalapozottságával, hitelességével kapcsolatban is.

Az applikáció elnevezésével a fejlesztők Tenzing Norgay nepáli sherpa előtt tisztelegnek, aki a Mount Everestet elsőként meghódító két hegymászó egyike volt, ám meghatározó szerepe ellenére sokkal kevesebb elismerésben részesült, mint új-zélandi társa, Edmund Hillary.

Alex O. Holcombe, Kovács Márton, Frederik Aust és Aczél Balázs tenzinget bemutató cikke a PLOS One c. folyóiratban olvasható