A 2023/24/2-es félév vizsgaidőszakához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókról és időpontokról

Tisztelt Hallgatónk!

A 2023/24/2-es félév vizsgaidőszakához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókról és időpontokról az alábbiakban tájékoztatjuk. Az alábbi információk nem tartalmazzák az összes vonatkozó szabályt, ezeket a HKR hivatkozott szakaszaiban lelheti föl.
A vizsgaidőszak 2024. május 21. keddtől 2024. július 6. szombatig tart.

A vizsgákkal kapcsolatos tudnivalók
Vizsgára az a hallgató jelentkezhet, aki a kurzust felvette. A hallgató ugyanabban a vizsgaidőszakban egy kurzusból – a vizsgahalasztás kivételével – legfeljebb három alkalommal jelentkezhet vizsgázni [HKR 71. § (1), (2)].

Vizsgahalasztás [HKR. 4. § 116., 71. §(5), (6), 410. § (4)]: a vizsgajelentkezés törlése, illetve a vizsgáról igazolt távollét. A hallgató legkésőbb a vizsga megkezdése előtt 24 órával jogosult a vizsgára való jelentkezését visszavonni, illetve új vizsgaidőpontra jelentkezni, ha másik vizsgaalkalmon van szabad hely. A vizsgahalasztás miatt újabb vizsgaidőpontot biztosítani nem kötelező, a vizsgaidőszak utolsó előtti hetének végéig bekövetkezetett, igazolt vizsgahalasztás esetén azonban vizsgalehetőséget kell biztosítani a hallgatónak. Mivel a vizsga meghirdetéséről a tanár vagy az intézet gondoskodik, az igazolást a tanárnak/intézetnek kell bemutatni ilyen esetben. A vizsgáról való távolmaradás esetén az igazolást a TH-ba is be kell nyújtani legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó napját követő ötödik munkanapig, hogy a hallgató mentesüljön az igazolatlan vizsgaelhagyás jogkövetkezményeitől. A határidő jogvesztő érvényű.

Eredménytelen vizsga [HKR 4. § 16., 71. § (7)]: az a vizsga, amelyen a hallgató igazolatlanul nem jelenik meg, és nem élt a vizsgahalasztás lehetőségével sem. Az eredménytelen vizsgának értékelése (érdemjegye) nincs de az adott félévben beleszámít a vizsgajelentkezések számába, viszont nem számít bele a hat érdemjegyszerzési kísérlet számába. A vizsgáról való igazolás nélküli távolmaradás miatt 3.500 Ft térítési díjat kell fizetni. Ha a vizsgaidőszakban az adott tárgy vizsgájára egyáltalán nem jelentkezik a hallgató, vagy csak eredménytelen vizsgája van, akkor az kurzuselhagyásnak minősül.

Kurzuselhagyás [HKR. 4. § 50., 66. § (1), 71. § (7)]: ha a hallgató a tanegység teljesítését a kurzus felvétele ellenére meg sem kísérelte: szeminárium vagy gyakorlat esetén nem vett részt a foglalkozásokon, vagy más ok miatt értékelhetetlen volt a teljesítménye, vizsga esetén nem kísérelte meg a vizsga letételét, ide nem értve azt, ha azért nem kísérelte meg a teljesítést, mert a tanegység előfeltételét nem teljesítette. A kurzuselhagyás beleszámít a tárgy korlátozott, háromszori felvételének a számába [HKR 52. (1) a)].

Sikertelen vizsga [HKR. 4. § 74., 52. (1) b)]: az a vizsga, amit a hallgató megkísérelt teljesíteni, de az ott támasztott tanulmányi követelményeknek nem felelt meg, azaz elégtelent szerzett. Minden sikertelen vizsga eggyel csökkenti az adott tanegység teljesítésére összesen rendelkezésre álló hat jegyszerzési kísérletet.

Javítóvizsga, utóvizsga [HKR. 4. § 32/A., 112., 67. § (2), 73. §]: a javítóvizsga a sikeres vizsga eredményének ugyanabban a vizsgaidőszakban történő javítására irányul. Egy szakon egy vizsgaidőszakban legfeljebb két javítóvizsgát lehet tenni, és a javítóvizsga eredménye lesz az érvényes akkor is, ha az esetleg gyengébb az eredeti vizsgáénál. Az utóvizsga az elégtelen vizsgának ugyanabban a vizsgaidőszakban történő ismételt teljesítési kísérlete. Javítóvizsga bármelyik másik vizsgaidőpontban tehető, de erre külön alkalmat nem kell meghirdetni. Az utóvizsga az oktató által e célból meghirdetett vizsgaalkalmon, általában az utolsó héten tehető. Ha a hallgató a vizsgaidőszak utolsó hetében kísérli meg első alkalommal a vizsga letételét, annak sikertelensége esetén az intézet nem köteles újabb vizsgaidőpont kijelölésére. Mind a javítóvizsgát, mind az utóvizsgát csak az eredeti vizsgával azonos vizsgaidőszakban lehet letenni.

Érvénytelen vizsga, érvénytelen teljesítés [HKR. 4. §. 18., 19. § (4), 64. § (3) b), 70. § (9)]: annak a vizsgának vagy bármely más tárgynak a teljesítése érvénytelen, amelynek gyenge előfeltételét nem teljesítette a hallgató. Az érvénytelenné vált teljesítés érdemjegyét és vizsga esetében a vizsgajelentkezést is a félév végén a Tanulmányi Hivatal törli a Neptunból. Az érvénytelenné vált teljesítés nem számít bele a hat jegyszerzési kísérlet számába, de a kurzus háromszori felvételének korlátjába igen.

Lejárt határidejű befizetési kötelezettség
Lejárt határidejű befizetési kötelezettséggel vagy könyvtári tartozással vizsgára jelentkezni nem lehet. Ezért javasoljuk, hogy még most, idejében ellenőrizze, van-e esetleg rendezendő tétele a Neptunban. A Pénzügyek > Befizetések menüpontban kérdezze le a minden félév + aktív státuszú díjtételek szűrési beállítással, hogy van-e tartozása. Ha a hallgató határidőre nem teljesíti a fizetési kötelezettséget, a Neptun automatikusan kiír 3.500 Ft késedelmi díjat. A befizetés módjáról részletes leírást a Quaestura honlapján, a gyakori kérdésekben talál (https://qter.elte.hu/Statikus.aspx/GyIK-Penzugy). A könyvtári tartozása ügyében keresse a kari könyvtárat.

Megajánlott jegy és szabályai

Megajánlott jegy [HKR. 4. § 52/C., 68/B. §]: a hallgató félévközi teljesítménye alapján az oktató a Neptunban megajánlhat érdemjegyet (megajánlott jegy), amit a hallgató ugyancsak a Neptunban elfogadhat, és akkor az az érvényes jegy, vagy elutasíthat, és akkor a hallgató a vizsgaidőszakban írásbeli vagy szóbeli vizsgát tehet. A megajánlott jegy beírásáról a hallgató Neptun-üzenetben értesül.

Megajánlottjegy-beírási időszak: a jelen félévben az oktatók 2024. április 1-jétől május 26-án 18:00 óráig írhatják be a Neptunba a megajánlott jegyet.

A megajánlott jegy hallgatói elfogadása/elutasítása:  a jelen félévben 2024. április 1-jétől június 2-án18:00 óráig lehetséges.
A megajánlott jegyet a Tárgyak > Megajánlott jegyek menüpont alatt lehet elérni.

A hallgató a megajánlott jegyet elfogadhatja, akkor ez lesz a végleges megszerzett jegye. A megajánlott jegy elfogadása csak akkor lehetséges, ha nincs érvényes vizsgajelentkezés. A megajánlott jegy elfogadása esetén a vizsgajelentkezés a továbbiakban tiltott marad a tárgyból, az elfogadott megajánlott jegy vizsgán már nem javítható. Ha a hallgató a megajánlott jegy elfogadása előtt érvényes vizsgajegyet szerez, akkor a megajánlott vizsgajegy elutasítottként kerül figyelembevételre.
A hallgató elutasíthatja a megajánlott jegyet, ebben az esetben lehetősége van vizsgára jelentkezni és vizsgázni. A megajánlott jegy Neptunban való rögzítése után a hallgató az adott tárgyból addig nem jelentkezhet vizsgára, amíg azt el nem utasítja.
Ha a hallgató figyelmen hagyja a megajánlott jegyet, azaz a határidőig nem reagál rá a Neptunban, akkor a megajánlott jegy elvész, és elutasítottként kerül figyelembevételre.

A kifogásolás lehetősége a vizsgaidőszak végén [HKR 65. § (6)]
A vizsgaidőszak végén (2024. július 6.) indokolt ellenőrizni, hogy valamennyi jegye rendben be van-e írva a Neptunban. Ha az érdemjegy esetleg nem egyezik meg a vizsgán szerzett jeggyel, vagy annak ellenére, hogy vizsgát tett, nem szerepel érdemjegy vagy igazolatlan távollét szerepel, vagy ha a jegyet a tanár felvezette, de a tárgy mégsem pipálódik ki (nem zöldül ki) a Neptunban, a vizsgaidőszakot követő 7 napon belül kifogással élhet. A kifogást a Neptunban kérvényként lehet benyújtani, a jelen félévben 2024. július 6. 16:00 órától július 13. 17:00 óráig. A határidő jogvesztő, az elmulasztása csak akkor igazolható, ha a hallgató e 7 napból legalább 4 napot egybefüggően beteg volt. Az orvosi igazolást az akadály elhárulását követő 3 munkanapon belül kell benyújtani.

Ha a kifogásolásra adott határidőt elmulasztja, az a jegy lesz az érvényes teljesítése, ami a Neptunban van, vagy ami éppen hiányzik. Ennek későbbi javítására vagy pótlására nincs lehetőség.

A jogviszony megszüntetése tanulmányi kötelezettségek nem teljesítése miatt
A HKR 52. § (1) bekezdése alapján el kell bocsátani a szakról a hallgatót, ha

• a szakon egy kötelező vagy kötelezően választandó tanegységet háromszori felvétel után sem teljesített, vagy
• a szakon egy kötelező vagy kötelezően választandó tanegységet hat érdemjegyszerzési kísérlettel sem teljesített. Az érdemjegyszerzési kísérletek számába nem számít bele a gyenge előfeltétel nem teljesülése miatt érvénytelenné vált teljesítés és az eredménytelen vizsga, amikor igazolás nélkül nem vesz részt a hallgató a vizsgán.

A két mennyiségi korlát egymástól független. Lehetséges ugyanis egy tárgyfelvétel után a vizsgaidőszakban pl. háromszor is megbukni egy vizsgán, s ha ezt valaki még egyszer megismétli, akkor ugyan csak kétszer vette föl a tárgyat, de a hat érdemjegyszerzési kísérlet miatt el kell bocsátani. És az is lehetséges, hogy valaki a tárgyat háromszor is fölveszi, de kétszer nem szerez jegyet, nem is jelentkezik vizsgára (kurzuselhagyás), vagy nem megy el a vizsgára (eredménytelen vizsga), és a harmadik felvételekor megbukik. Ebben az esetben összesen egy érdemjegyszerzési kísérlete volt, de a háromszori eredménytelen tárgyfelvétel miatt kell elbocsátani. A mennyiségi szabályokat a kizárólag a szabadon választhatóként meghirdetett kurzusokra nem kell alkalmazni. Ha egy tárgy esetében kihasználta valamelyik mennyiségi korlátot, dékáni méltányossági kérelmet nyújthat be közvetlenül az eredménytelen kurzusfelvétel vagy jegyszerzési kísérlet után még egy lehetőség engedélyezése érdekében.

Sikeres vizsgázást kívánva,
ELTE PPK Tanulmányi Hivatal