Az informális oktatás hatásai - terepkísérlet
Simonovits Bori és Surányi Ráchel cikkét az Intersections közölte.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy milyen hatással van a középiskolás korosztály zsidókkal kapcsolatos attitűdjeire és ismereteire egy, az informális oktatás eszköztárát alkalmazó foglalkozássorozat. A kvalitatív és kvantitatív eszközöket is alkalmazó longituditális kutatás 2016 és 2019 között zajlott egy budapesti középiskolában, a Haver Alapítványnak a zsidó identitásról szóló programsorozatához kapcsolódóan. A kutatók három, az alapítvány által kínált foglalkozáson részt vevő osztályban és egy, a programba be nem kapcsolódó kontroll osztályban, összesen mintegy 100 fős mintán végeztek előzetesen, illetve a két foglalkozásból álló informális oktatási program közötti időszakban és annak lezárultát követően vizsgálatokat a kisebbségekkel és különösen a zsidósággal kapcsolatos attitűdök és ismeretek változásával kapcsolatban. A szerzők tanulmányukban felhívják a figyelmet arra, hogy bár kutatásuk igazolja az informális oktatás fontosságát az előítéletekkel szembeni küzdelemben, pontosabb eredményeket csak egy átfogóbb vizsgálat szolgáltatna.
A kísérleti kutatási projekt elsődleges célja tehát annak megállapítása volt, hogy mérhető-e a Haver Alapítvány programjának hatása akár a zsidókkal kapcsolatos attitűdök változása, akár a zsidósággal kapcsolatos ismeretek terén. A kutatók úgy találták, hogy a foglalkozássorozat csupán részlegesen éri el célját: bár a résztvevők a program végén többet tudtak a zsidóságról, még mindig sokan egy leszűkítő, elsősorban vallási kontextusban határozták meg, kit tekintenek zsidónak. A diákok válaszaiból kitűnt, hogy még több foglalkozás után is sokuknak nehezére esett kimondani azt a szót, hogy „zsidó” vagy hogy „tolerancia”. Többen inkább csak semlegesen „a téma”-ként beszéltek róla. Ugyancsak ellentmondásos tapasztalatokat szereztek arról, mennyire segítette a foglalkozássorozat a nyitottabb gondolkodás kialakulást, amit jól mutatnak az ilyen jellegű megfogalmazások:
„Ők [a zsidók] is teljesen normális emberek, akármiben is hisznek."
A vizsgálódásaik eredményeként a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy bár a középiskolások számára pozitív élményt jelent a kisebbségekkel, például a zsidósággal kapcsolatos témák feldolgozása az informális oktatás keretei között, a Haver Alapítvány által kínált program intenzitása nem elegendő ahhoz, hogy jelentős és maradandó változást hozzon a fiatalok gondolkodásában és beszédmódjában. A diákok visszajelzéseiből egyértelműen kiderült, hogy több interakcióra, beszélgetésre, vitára lenne szükség annak érdekében, hogy a foglalkozások fókuszát jelentő tények és viszonyulások mélyebben rögzüljenek a fiatalokban.
A teljes cikk itt olvasható:
A szerzőknek a témában magyar nyelven közzé tett cikke az Educatio folyóiratban jelent meg.