Modern függőségek nyomában

Amellett, hogy tanulmányait biokémiai és biofizikai területen végezte, általános orvosi diplomát és pszichiáter végzettséget is szerzett. Mi motiválta Önt, hogy a pszichiátria tudományterületén belül a viselkedési addikciókat válassza fő kutatási területének?

Tanulmányaim során felismertem, hogy a függőségek jelentős hatással vannak az egyénekre, családjaikra és úgy általában a teljes társadalomra. Különböző elemzések azt jelzik, hogy a függőségek is ugyanolyan vagy akár nagyobb hatással vannak a közegészségügyre, mint az egyéb súlyosabb betegségek. Ezért mindig is motivált, hogy az emberek bevonása a függőségek kezelésébe, a kezelések minősége és hatékonysága fejlődjön, növekedjen.

Valóban folytattam molekuláris biofizika és biokémia, valamint sejtbiológia tanulmányokat. Kutatásokat végeztem a molekuláris idegtudomány területén, és egy olyan orvostudományi képzésben vettem részt, amely lehetővé tette, hogy párhuzamosan megszerezzem az orvosi diplomát, valamint a PhD fokozatot a sejtbiológia területén. Ezt követően egy olyan idegtudományi rezidens képzésben vettem részt a Yale Egyetemen, amely engedett némi időt a kutatási tevékenyégre is. Ezalatt úgy terveztem, hogy majd alapkutatásokat végzek a függőségek molekuláris mechanizmusa terén, de közben – elsősorban impulzív és kompulzív zavarokkal diagnosztizált – emberekkel folytatott klinikai vizsgálatokba is bevonódtam. Mire visszatértem az alapkutatáshoz, ráébredtem, hogy hiányzik számomra a kutatás klinikai fókusza, az emberekkel való közvetlen kapcsolat, és úgy véltem, számomra az lenne a legjobb, ha az erőfeszítéseimet a klinikai kutatásokra összpontosítanám. Ekkor kezdtem el tanulmányozni a viselkedési addikciókat, kezdetben a szerencsejáték-függőségre összpontosítva.

A függőség szót hallván legtöbben leginkább az olyan különböző szerektől való függőségre gondolunk, mint az alkohol, nikotin vagy egyéb drogok. Az Ön kutatásai azonban rámutatnak arra, hogy a függőségek más területeken is jelentkezhetnek, úgymint a szexuális viselkedés vagy a szerencsejátékok. Hogyan lehetne az emberek látószögét bővíteni ezzel kapcsolatban?  

Sokan valóban olyan szerek használatához kötik a függőséget, mint az opiátok vagy a stimulánsok (pl. a kokain), a dohánytermékek vagy az alkohol. Mindazonáltal az addikció egy latin eredetű kifejezés, ami valaminek a rabjává válását jelenti, azaz a fogalom eredetileg nem kötődik a szerhasználathoz.  Néhány száz évvel ezelőtt kapcsolták össze az intenzív és káros alkoholfogyasztással, majd az intenzív és káros szerhasználattal. Az 1980-as évek közepére a függőséget kutató szakértők az addikciót többnyire valamilyen szer kóros és kényszeres fogyasztásaként határozták meg. Az 1990-es években a kutatók definiálták az addikciók néhány alapvető jellemzőjét, úgymint a tevékenység folytatását annak kedvezőtlen következményei ellenére, a kényszerességet, a sóvárgást és a tevékenység folytatása feletti csökkent kontrollt. Ezek mentén az olyan nem szerhasználattal összefüggő állapotok, mint a szerencsejáték használati zavar is addikciónak tekinthetőek.  

A 2000-es évek elején számos kutatás irányult a kémiai és viselkedési addikciók közötti hasonlóságok és különbségek vizsgálatára. Ahogy az ezzel kapcsolatos adatok gyűltek, számos hasonlóság nyilvánvalóvá vált. Mindezek eredményeképpen a Mentális Zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyv ötödik kiadásában (DSM-5) a szerencsejáték-függőség és a szerrel kapcsolatos függőség már egy kategóriába került „szerrel kapcsolatos és addiktív zavarok” néven.

Ebbe a folyamatba én a szerencsejáték-függőség és a szerhasználati függőség, valamint az obszesszív-kompulzív zavar összehasonlítása terén végzett munkámmal vonódtam be. Számos területen vizsgáltam a hasonlóságokat és eltéréseket, úgymint ezen állapotok epidemiológiai, klinikai, fenomenológiai, genetikai, neurobiológiai jellemzőiben, valamint a megelőzés és a kezelés lehetőségeiben. Ezen különbségek és hasonlóságok szisztematikus áttekintése képezte az újrakategorizálás alapját.

Alapító tagja volt a Journal of Behavioral Addictions (2011) című folyóiratnak, amely mára vezető szaklappá vált saját területén. Hogyan csatlakozott a kezdeményezéshez?

Úgy gondolom, ez egy fontos kezdeményezés, mivel korában hiányzott a viselkedési függőségek tanulmányozására és kutatására fókuszáló folyóirat. Demetrovics Zsolt professzor, az újság alapító és jelenlegi főszerkesztője kért fel az együttműködésre, és úgy véltem, hogy ez egy izgalmas és fontos lehetőség számomra. Főszerkesztőként Demetrovics Zsolt kiválóan irányítja a folyóirattal kapcsolatos feladatokat, amely mára a szakterület vezető folyóiratává vált, magas impakt faktorral és Q1-es minősítéssel. Mindez a professzor kemény munkájának, előrelátásának, döntéseinek és a folyóiratra való odafigyelésének köszönhető.

Milyen kutatásokokban vesz részt jelenleg?

Számos kutatásban vizsgáljuk a kémiai és viselkedési addikciókat. Például vizsgáljuk a függőség szülőkre gyakorolt hatását, különösképpen azt, hogy az hogyan befolyásolja az anya-gyermek interakciót, valamint azt, hogy milyen lehetőségek vannak a függő nők anyai viselkedésének fejlesztésére. Egy másik kutatási területen agyi képalkotó méréseket alkalmazunk függő személyek randomizált klinikai vizsgálata során, hogy megérthessük a felépülés mögötti agyi mechanizmusokat és azt, hogy ezek hogyan kapcsolódnak a javasolt kezelések működéséhez, melynek eredményeképpen később lehetőség nyílhat hatékonyabb terápiás kezelések kidolgozására is. Emellett együttműködünk az Egyészségügyi Világszervezettel (WHO), melynek éves nemzetközi találkozóin igyekszünk még jobban megérteni a szerencsejáték-függőség, a számítógépes játékfüggőség és egyéb a digitális technológia használatához köthető addikciók hatását. Ennek keretében olyan eszközök fejlesztésén is dolgozunk, amelyek segíthetnek a szenvedélybetegek kultúrafüggetlen azonosításában és diagnosztizálásában. Hiszünk benne, hogy ezek az erőfeszítések világszerte jelentős hatással lesznek a közegészségügy állapotára.

Hogyan kezdett együttműködni az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karával?

Amellett, hogy a Journal of Behavioral Addictions című folyóirat szerkesztője lettem, részt vettem az első International Conference on Behavioral Addictions konferencián, amit Demetrovics Zsolt és tehetséges kutatókból álló csapata szervezett. Közös érdeklődésünknek köszönhetően kezdtünk el együtt dolgozni például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) munkacsoportjában. Olyan folyamatban lévő kutatásokon is dolgozunk, melyek egy része Demetrovics Zsolt professzor vezetésével Magyarországon zajlanak. Úgy gondolom, hogy az ő munkája kiemelten fontos a változó digitális környezetben napjainkban tapasztalható problémák azonosításában.

Mit jelent Ön számára, az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktori kinevezése?

Nagy megtiszteltetés, és nagyon hálás vagyok érte. Remélem, hogy segít az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, valamint a Pedagógiai és Pszichológiai Karral való jelenlegi kapcsolatom fenntartásában és abban, hogy a jövőben is együtt dolgozhassunk a közegészségügy javításán az addiktív viselkedések területén, különösen olyan viselkedési függőségekre vonatkozóan, mint a szerencsejáték- vagy számítógépes játékfüggőségek, valamint olyan tevékenységek vizsgálatának esetében, amelyek potenciálisan függőséget okozhatnak, mint például a pornográf tartalmak nézése.