Megjelent a Magyar Pszichológiai Szemle 2019/3-as száma

A lapszám tartalmából

Vajon pozitív-e a pozitív pszichológia jövője?

Meghatározott-e genetikailag a boldogságalapszintünk? Lehetséges-e a pozitív élmények tudatos szabályozásán keresztül a jóllét tartós növelése? Mik azok a pozitív pszichológiai intervenciók? Mennyire lehetnek hatékonyak és van-e hosszabb távú eredményességük? Nagy Henriett (ELTE) tanulmánya néhány újabb kutatási eredményt és kritikai észrevételt mutat be a pozitív pszichológia elméleti hagyományaihoz és alkalmazási lehetőségeihez kapcsolódóan, amelyek az irányzat jövőjének alakulását befolyásolhatják. Amennyiben kíváncsi a válaszokra, ezt a cikket mindenképpen érdemes kézbe vennie.

Jó-e ha egy serdülő élsportoló perfekcionista?

Mi az a perfekcionizmus paradoxon? Kit tekinthetünk perfekcionistának? Hogy lehet kiküszöbölni a perfekcionizmus teljesítménygyengítő hatásait élsportolók esetében? Vajon magasabb jólléttel jellemezhetők az adaptív perfekcionista élsportolók, nem élsportoló társaikhoz képest?  Ha kíváncsi a válaszokra, továbbá érdeklik egy izgalmas hazai, serdülő élsportolók körében végzett friss (2017. január-2018. január között folyó) empirikus vizsgálat eredményei, feltétlenül olvassa el Reinhardt Melinda (ELTE), Tóth László (ZESZ) és Kenneth G. Rice (TE) tanulmányát.

Mérhető-e tudományosan megbízható módon a boldogság 10-14 éves korban?  

Hogy lehet a gyermekek szubjektív jóllétét és a mentális egészségét mérni? Miért is fontos ezek mérése az iskolában? Ha kíváncsi az iskolai környezetben alkalmazható gyerekboldogság kérdőív, illetve egy felnőtt magyar mentális egészség teszt magyarra adaptálásának leírására, és a 10-14 éves magyar iskolás korosztályra adaptált teszt méréseinek eredményeire, érdemes fellapoznia Vargha András (KGE), Török Regina (KGE), Diósi Karola (KGE, ELTE) és Oláh Attila (ELTE) tanulmányát.

Flow-t tapasztal társas helyzetben? Mi következik ebből?  

Magyaródi Tímea (ELTE) online kérdőíves kutatásában a társas helyzetben tapasztalt flow élmény boldogságorientációkhoz való kapcsolódását vizsgálja, az alábbi kérdésekre keresve a választ: Milyen összefüggés van a társas helyzetben tapasztalt flow és a jóllét különböző dimenziói között? Van-e számottevő különbség az örömteli és jelentésteli életet élő csoportok között a flow élmény gyakorisága és társas helyzetben átélt szubjektív dimenziói vonatkozásában, illetve az üres és teljes életet élők között? Milyen egyéb dimenziók mentén tehető meg az összehasonlítás? Ha érdeklik ezek az izgalmas kérdések, Magyaródi Tímea tanulmányát mindenképpen olvassa el.

Test-képek a pozitív pszichológiában és mi az, hogy testpozitív mozgalom?

Miként jelenik meg, és milyen helyet foglal el a pozitív pszichológiai elméletalkotásban és gyakorlatban a testkép? Mi az az „embodiment” és milyen mérőeszközei vannak a testértékelésnek? Milyen dilemmái vannak a testpozitív mozgalmaknak és milyen szerepet játszik ebben a közösségi média? Milyen jövője van a pozitív testkép kutatásának? Csabai Márta (SZTE) áttekintő tanulmánya mindezekre az izgalmas kérdésekre válaszol.

Hogyan szabályozhatjuk sikeresen az érzelmeinket? Hol követjük el a hibát, ha nem sikerül?

Kökönyei Gyöngyi (ELTE, SE) és Kocsel Natália (ELTE, SE) többek között az alábbi kérdéseket járja körül: Mi a különbség az érzelemszabályozás és az érzelemfókuszú megküzdés között? Milyen stratégiákkal, milyen képességek és készségek birtokában tudjuk hatékonyan kezelni érzelmeinket? Hogyan befolyásolhatjuk érzelmi élményeinket? Milyen szakaszai és alfolyamatai vannak az érzelemszabályozásnak és hol léphetnek fel hibák a rendszerben? Hogyan ötvözhetők az érzelemszabályozás folyamataira irányuló kutatások és az érzelmi intelligencia-kutatások? Ha felkeltették érdeklődését a fenti kérdések, feltétlenül ajánljuk, hogy olvassa el ezt a cikket.

Hozzásegítenek-e a boldogsághoz a nárcisztikus vonások?

Engyel Márton (ELTE) áttekintő tanulmányából megtudhatjuk, hogy milyen pozitív és negatív következményekkel járhat a nárcisztikus működésmód. Továbbá, hogy mennyire költséges a nárciszizmus? Mik a jellegzetességei a grandiózus, illetve a sérülékeny nárcizmusnak? Hogy korrigálható a narcisztikus személy pozitív önbemutatása? Hogy viszonyul a nárciszizmus az autonómia, kompetencia és kapcsolódás alapvető szükségleteihez? Ezekre az izgalmas kérdésekre kaphat választ, aki fellapozza a tanulmányt.

A weboldalaktól a csevegőrobot terapeutákig, azaz mit várhatunk a pozitív technológia irányzatától?

Amennyiben érdeklik a digitális jólléttel kapcsolatos kutatások és legfrissebb eredmények, olvassa el Szondy Máté áttekintő tanulmányát, amelyben többek között az alábbi kérdésekre találhatunk választ: Hogy tudjuk kihasználni az új technológiák adta lehetőségeket, elkerülve a bennük rejlő veszélyeket? Hogy segíthetik ezek a technológiák a rehabilitáció és a pszichoterápia folyamatát, illetve a különféle pozitív érzelmek és állapotok létrejöttét? Mi az a technostressz? Milyen területek állnak jelenleg a pozitív technológia irányzat érdeklődésének homlokterében? Képesek-e a technológiai eszközök pozitív érzelmeket és állapotokat ösztönözni? Hogyan csökkenthetők az új technológia káros hatásai?

A 2019/3-as lapszám cikkei a https://akademiai.com/toc/0016/74/3 oldalon rendelhetőek meg.