Megjelent a pedagógiai kutatással foglalkozó Neveléstudomány folyóirat 2026/1-es lapszáma, amely hazai és nemzetközi kutatásokon keresztül járja körül többek között a pályaorientáció, a tudományos szövegalkotás, valamint az interkulturális pedagógia és a neveléstudományi diskurzus aktuális kérdéseit.

A lapszám Doreen Barigye angol nyelvű tanulmányával indul, amely az ugandai középfokú oktatási intézmények számára készült pályaorientációs és tanácsadási kézikönyvet világítja át. A kiadvány átfogó pályaorientációs témákat ölel fel, kiemelten kezelve a pályaválasztási útmutatást az iskolából a munka világába való átmenet megkönnyítése érdekében.

Hrenek Éva, P. Tóth Teodóra és Szabó T. Annamária Ulla azt mérték fel, hogy az egyetemi hallgatók körében milyen attitűdök és nehézségek jelennek meg a tudományosszöveg-alkotással kapcsolatban. Elemzésüket az ELTE Digitális Oktatásfejlesztési Kompetencia Központ (DOKK) Nyelvhasználat felsőfokon projektjének keretében végezték.

A Körkép szekció három kutatást tartalmaz, köztük Moldován Szilvia angol nyelvű írását, amelynek központi témája az interkulturális pedagógia és a kontaktus-hipotézis közötti elméleti, illetve gyakorlati összefüggések. A szerző szerint a társadalmi kirekesztés ellen és az előítéletek csökkentése érdekében a strukturális lépéseken túl pedagógiai jelenlétre, közvetlen interakciókra és az identitáskategóriák újragondolására is szükség van. 

Csíkos Csaba tanulmányában dilemmákat és javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy mit jelenthet a metaanalízisek metaanalíziseinek megjelenése a neveléstudomány fejlődésére  és a hasznosítható kutatási eredményekre.

Dósa Katalin, Dorner Helga, Dringó-Horváth Ida és Papp-Danka Adrienn a magyarországi felsőoktatási konferenciák formáinak megújítását járja körül. Céljuk a nemzetközi jó gyakorlatok alapján az interaktív és a diszkurzív konferenciaformák hazai népszerűsítése, valamint a követendő hazai példák ismertetése.

A Szemle rovatban két olyan könyv ajánlóját találjuk, amelyek a hazai neveléstudomány és gyermekkultúra diskurzusteremtő és önreflexív anyagaiként szolgálnak, valamint új szemléleti keretbe foglalják szakterületük kérdéseit. Jenei-Forray Norma a Konzervatív pedagógia pro és kontra – Egy pedagógiai paradigma a vita középpontjában című kötetből ad ízelítőt. A Fábry Béla és Trencsényi László által szerkesztett mű a 2024 nyarán és őszén kibontakozott neveléstudományi paradigmavita szövegeit gyűjti össze.

Révész József összefoglalója a hazai gyermekkultúra-kutatás egyik első olyan vállalkozásába nyújt betekintést, amely a diszciplína fogalmi alapjait és alkalmazási területeit egyaránt átfogó rendszerben kívánja bemutatni. A Kelemen Judit és Ugrai János gondozásában megjelent Gyermekkultúra ma – A gyermekkultúra társadalmi és művészeti dimenziói című kötet a neveléstudományi, nevelésszociológiai és neveléstörténeti megközelítéseket egyaránt integrálja.

A lapszám teljes terjedelmében itt elérhető.