Válaszút elé állította a felsőoktatást a technológiai robbanás és a gazdaság átalakulása. A pedagógiai kutatással foglalkozó Educatio folyóirat Felsőoktatás, társadalom, gazdaság című lapszáma azt az egyensúlyt vizsgálja, amely a piaci elvárások, a digitális kihívások és a jövő egyetemi missziója között feszül.

A modernizációs fordulat és a mesterséges intelligencia hatásait két tanulmány is tárgyalja. Ollé János a felsőoktatás digitális transzformációjának aktuális trendjeit és innovatív gyakorlati megoldásait összegzi, Szakadát István írásában pedig a humán és a gépi kommunikáció dinamikáját kutatja, megjelölve az egyetemi oktatás és kutatás előtt álló lehetséges válaszutakat.

A gazdasági beágyazottság és az intézményi kapcsolatok témájához nyújt támpontot Hőgye Adél, Rabb Szabolcs és Trautmann László, akik a kereskedelmi és iparkamarák közvetítő funkcióját szemléltetik az egyetemi–vállalati együttműködések hálózatában.

A hallgatói szerepkörök átalakulását elemzi Szemerszki Marianna, rávilágítva a tanulás mellett végzett munka elterjedésére és következményeire. Ehhez szorosan kapcsolódik Derényi András cikke, amely a felsőoktatásban egyre nagyobb teret nyerő mikrotanúsítványok és rövid képzési formák rendszerét tekinti át. Hrubos Ildikó az Európai Bizottság kezdeményezésére létrejött új egyetemi szövetségeket ismerteti, amelyek a Bologna-folyamat két évtizede megvalósulatlan céljaira kínálnak gyors megoldást.

A Kutatás közben rovatban Szabó Dániel, Borbély Szilvia és Kovács Klára a középfokú oktatásban tanulók sportolási szokásait és azok társadalmi hátterét járja körül, míg Dringó-Horváth Ida a mesterséges intelligencia felsőoktatási szabályozásának aktuális hazai helyzetképét és kihívásait tárja fel. Az összeállítást Lőkös Laura, Baska Gabriella és Fehérvári Anikó vizsgálata zárja, amely A Tanár című televíziós sorozat tartalomelemzésén keresztül mutatja be, miként jelennek meg a médiában a 21. századi pedagógusi szerepelvárások.

A folyóirat 2026/2. lapszáma itt olvasható.