A pszichológiatudomány megbízhatósági válsága rendkívüli lehetőséget teremtett a szakterületnek a reformok véghezvitelére. Ezek a reformok a kutatásmódszertani vívmányokon át új mérések módszerek felbukkanásán, a nyílt tudomány elveinek alkalmazásán át az adatelemzési módszerek drasztikus hatékonyságnöveléséig tartanak. Kutatásaimban ezen módszerek pszichológiatudományban való alkalmazhatóságát vizsgálom. További kutatási területem a megkérdőjelezhető kutatói gyakorlatok katalogizálása és kutatása, amelyek a pszichológia replikációs és megbízhatósági válságáért részben felelősek.

A jelenlegi érzelemelméletek elismerik, hogy az érzelmi élmény több összetevőből épül fel. Idővel nagyobb súlyt tulajdonítottak egy-egy specifikus érzelmi előzménynek, például fiziológiai változásoknak, kognitív értékelésnek, környezeti jelzéseknek, önkéntelen mozgásoknak, kulturális hatásoknak és másoknak. Azonban a mai napig a nem létezik az érzelmek egységes elmélete, és számos kérdés továbbra is nyitott maradt. Egy újszerű kutatási paradigma és a kutatásmódszertan fejlődésének segítségével szisztematikusan szeretnénk megvizsgálni, hogy a fiziológiai arousal hogyan befolyásolja érzelmeinket, gondolkodásunkat és viselkedésünket.